Annika Strandhäll svéd szociális miniszter Twitter-bejegyzésével, melyben a magyar családpolitikát a 30-as évek náci Németországéhoz hasonlítja, olyan ütésváltást indított el a két ország között, melynek bőven nem került még pont a végére. Fricz Tamás politológust kérdeztük az ügy kapcsán.
A huzavonát elindító bejegyzésében Strandhäll így fogalmazott:
Most azt akarja Orbán, hogy több “igazi” magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a ’30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek.
Det som sker i Ungern är alarmerande. Nu vill Orban att fler ”äkta” ungerska barn föds. Politiken osar 30-tal och som högerpopulist behöver man skapa dimridåer för vad den här typen av politik gör med den självständighet kvinnor kämpat för. https://t.co/xWlXrE3Ch5
— Annika Strandhäll (@strandhall) February 12, 2019
hirdetés
Az esetet követően Novák Katalin államtitkár határozottan visszautasította a hazánkat ért vádakat; nyílt levélben szólította fel bocsánatkérésre a svéd szociális minisztert. Novák Katalin fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy ha nem is értenek egyet, a magyar kormány messzemenőkig tiszteletben tartja a svéd kabinet jogát ahhoz, hogy meghatározza, milyen belpolitikát folytat és milyen szakpolitikai válaszkísérleteket tesz az országot érintő kérdésekben.
Fricz Tamás politológus az esettel kapcsolatban megkeresésünkre kiemelte, hogy
„az Európai Unión belül komoly és markáns törésvonalak alakultak ki, melyeket a világlátásbeli különbségek okozzák. Úgy tűnik, a régi vasfüggöny mentén válnak külön az országok, a nyugat-európai országok egy bizonyos világképpel rendelkeznek, melyek különböznek az közép- és kelet európai régiós országok nézeteivel.”
Korábban már foglalkoztunk azzal, milyen propagandisztikus, a valóságtól elrugaszkodott alapokra épül ez a kritika; abból, hogy Strandhäll hamis hátterű információkból igyekezett nagyot mondani, egyértelműen látszik, hogy a közelgő EP választások tekintetében nem riadnak vissza semmitől azok, akik a magyar kormánytól eltérő elképzeléseket képviselnek.
A svéd szociális miniszter „ominózus” nyilatkozata után bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a budapesti svéd nagykövetet; ezt Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be egyik sajtótájékoztatóján. Szijjártó megjegyezte: “a svéd és a magyar kormány hozzáállása ellentétes. Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra.“
Mindeközben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Echo TV Bayer Show című műsorában feltette a „költői kérdést”:
Magyarországnak mit kellene akarnia, ha nem azt, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek?
„Amit ez a szegény teremtés mondott, az maga az aberráció” – fűzte hozzá.
Ezt követően nem sokkal érkezett is a válasz a svéd oldalról: bekérették a svéd külügyminisztériumba a magyar nagykövetet. Pezhman Fivrin svéd külügyi szóvivő ezt a helyi közszolgálati rádióban jelentette be; a bekéretés apropójaként pedig Semjén kijelentését jelölte meg.
Az, hogy ilyenkor mi zajlik a nagykövetek behivatásakor, nem tudhatjuk pontosan, azonban Fricz Tamás szerint magyar oldalról egyértelmű üzenetet adnak át a svéd nagykövetnek:
Mi arra fogjuk felhívni a figyelmét a svéd nagykövetnek, hogy tartsák tiszteletben a kormányzati döntéseinket; mi is ezt tesszük.
Svéd oldalról csak találgathatunk. „Bizonyára az új európai értékekre fogják felhívni a figyelmet.”
Fricz szerint világos, hogy a két ország politikai elitjének értékrendjeiben alapvető eltérések mutatkoznak. Amíg eddig nem volt szokás az Európai Unió tagállamoknak egymás belügyeibe beavatkoznia, addig sajnálatos módon most ez a tendencia az uralkodó. Ez semmi esetben sem szerencsés.
Ezt a viszonyt normalizálni kell, különben beláthatatlanul negatív következményei lehetnek a továbbiakban.
– mondja Fricz.
Hogy mi lesz ennek az adok-kapok ütésváltásnak a kimenetele, még nem tudni. Most várunk.
