“Semmi köze a templomrobbantásnak a Mindanao referendumhoz” – állítják a fülöp-szigeteki felkelők

Az elmúlt évek leghalálosabb keresztények elleni támadása történt a Fülöp-szigeteken január 27-én. A templomrobbantásban legalább húszan életüket vesztették, 112-en pedig megsérültek azon a vasárnap reggelen.

A halottak között van az az öt katona is, akik az első bomba felrobbanását követően siettek a joloi Miasszonyunk Katedrálisba; ők a második robbanás áldozatai lettek a templom parkolójában. Hat kisgyermek is megsérült a vasárnap reggeli szentmisén történt első robbanásban, számolt be a körülményekről a Rappler.

Az ikerbombák pusztítása a muszlim többségű Mindanao régióban történt. A térségben nemrég tartottak népszavazást arról, hogy önálló kormányzóság feleljen a helyi közigazgatásért, melyet Mindanao meg is szavazott, Sulu provincia – mely alá tartoznak – azonban elutasította ezt.

A január 25-én megtartott népszavazáshoz nagyon sokan fűztek olyan reményeket, hogy a fülöp-szigeteki hadsereg és a felkelőcsoportok közt lassan már 50 éve tartó konfliktusnak vége szakadhat.

A legnagyobb felkelőcsoport, a Moro Iszlamista Felszabadító Front volt az egyik legnagyobb támogatója a referendumnak, mely által létrehozhattak volna egy független Bangsamoro hatóságot, más csoportok azonban attól féltek, hogy elveszíthetik jelenlegi befolyásukat az új rezsim alatt.

A támadásokért az Iszlám Állam vállalta magára a felelősséget, tudósított a SITE (az oldal a radikális hálózatokat figyeli).

A fülöp-szigeteki nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a nyomok két csoporthoz, egészen pontosan hat, a támadásban érintett gyanúsítotthoz vezetnek el, számolt be az esetről a World Watch Monitor.

A hadsereg és a rendőrség fokozott készültségben állnak, a keresztény iskolákat pedig biztosították, attól tartva, hogy ezek lehetnek a legvalószínűbb támadási helyszínek.

“Nincs kapcsolat a támadás és a referendum között”

A Moro Front vezetője, Hadji Murad Ibrahim arról beszélt a UCAN-nek, hogy ő nem lát kapcsolatot a népszavazás és a támadás között.

A referendumban foglaltak “nem csak a muszlimok jogait védik, de a nem-bangsamoroi emberekét is, így a keresztényekét is” – mondta Ibrahim. “Mi nem osztjuk meg az embereket. Ami azt illeti, egyesíteni próbáljuk a muszlimokat és a keresztényeket”- tette hozzá később.

A keresztények – akik a régióban bár kisebbségben vannak, a szigetország egészét nézve a népesség 80%-át teszik ki – alapvetően támogatták a független Bangsamoro létrejöttét, de kifejezték aggodalmaikat is azzal kapcsolatban, hogy az életük milyen minőségben változna egy muszlim irányítás alatt lévő, független régióban.

Varga Gergő Zoltán

 

Kép forrása: National Catholic Reporter

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre