Szanyinak speciális elképzelése van az MSZP-Jobbik megállapodásról
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője a műsorban arról beszélt, a maga részéről egyetért Frans Timmerman EB-alelnökkel abban, hogy a Fidesz egy szélsőjobboldali párt, sőt – ment tovább – a Fidesz jelenleg a mai Jobbiktól még inkább jobbra áll.
A Jobbikkal ennek ellenére „eszük ágában sincs” összefogni vagy együttműködni – állította a műsorban Szanyi Tibor, akit a műsorvezető ezzel kapcsolatban Tóth Bertalan MSZP-elnök kijelentésével szembesített, miszerint: a párt mindenkivel összefog az ellenzéki pártok közül, mert a választás sikeressége szempontjából erre van szükség.
Szanyi erre reagálva úgy fogalmazott, a Jobbik esetében csakis „technikai megállapodásról” van szó, amelynek lényege szerinte az, hogy az
„egy az egy ellen való felállással”
a töredékszavazatok ne vesszenek el, valamint hogy ne keltsék egy „szétaprózódott ellenzék” látszatát.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd alelnökének a zsidók listázásáról tett kijelentéseiről Szanyi azt mondta, azt „önmagában” nem tartja antiszemitizmusnak, és az egy „hibás mondat volt, ami vissza lett szívva” – foglalta össze. 
Az MSZP-Jobbik „technikai megállapodás” fényében érdemes azonban felidézni néhány momentumot a két párt meglehetősen viharos viszonyából, amelyet most – ahogy Szanyi fogalmazott a műsorban – tűzszünettel csendesítenének el.
Emlékezetes eset például, amikor 2011 márciusában a gyöngyöspatai (állítólagos) jobbikos keresztégetéséről Szanyi így nyilatkozott: „a Jobbikhoz köthető paramilitáris alakulatok” egy kettős fakeresztet állítottak fel Gyöngyöspatán, és azt meggyújtva „tombolva kiáltoztak” az ott élőknek. Sneider Tamás, a Jobbik akkori alelnöke (ma elnöke) erre reagálva úgy fogalmazott: „Szanyi Tibor sajtótájékoztatója újból ráirányította a figyelmet a saját szellemi leépülésére, amikor kettőskereszt-gyújtogatással vádol Jobbikhoz kötődő embereket”. Jelezte: a Jobbik az a párt, amelyik állítja a kereszteket, és nem égeti. Az a párt, amelyre Szanyi Tibor gondol, még nincs jelen a magyar politikai életben – tette hozzá a Jobbik politikusa.
Az MSZP-Jobbik „civódása” trágár mutogatásokban is megnyilvánult, amikor 2013 márciusában Szanyi a középső ujjával intett be az interpellációját megzavaró Jobbik frakciónak. Az ezt követő sajtótájékoztatón így nyilatkozott erről: ezután is tiltakozni fog a rasszizmus ellen, ha kell szavakkal, ha kell „kézzel-lábbal”, mert a rasszizmussal szemben a bűncselekményeket kivéve minden eszköz megengedhető.
2014. január 26-án Szanyi Tibor Facebook oldalán ezt írta: „Itt az idő! A nyílt beszéd ideje. Elég az ostoba bizonytalankodásokból.
Kimondom: a Jobbik egy aljas fasiszta, náci, nyilas képződmény, amelynek a szemétdombon a helye!”.
Pár hónappal később a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Dúró Dóra Szanyi Tiborral kapcsolatban ekképp nyilatkozott: jobb lenne azon politikusok felelősségével foglalkozni,
akik az MSZP-ben közel kétmilliárd forintos adósságot halmoztak fel.
A Jobbik szóvivője bírálta Szanyi Tibort azért, mert az pofátlanságnak nevezte, hogy a radikális párt indul az európai parlamenti választáson. Kijelentette: az MSZP uniós listavezetője ezzel méltatlanná vált arra, hogy a magyar embereket képviselje Brüsszelben.
Még ebben az évben Szanyi Tibor egy olyan alkalmazotthoz hasonlította a Jobbikot, amelyik nem dolgozik, egész hónapban csapkodja az ajtót, ordibál, majd a hónap végén jelentkezik a fizetéséért. A párt kiszorítása érdekében ekkor még
akár a Fidesszel is összefogott volna a szocialisták EP-listavezetője.
Ilyen előzmények után egy tűzszünet talán elképzelhető a két ellenzéki párt között, ám, hogy ez nem segít majd az egyébként sem túl acélos hitelességükön, az borítékolható. Fontos kérdés továbbá az is, hogy
mi lesz vajon a tűzszünet után…?
A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című adása itt meghallgatható.
