A magyar támogatás segítségével hatvan nap alatt meg lehetett menteni egy teljes várost - mondta az S4C.Newsnak Stephen Rasche. Az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) katolikus jószolgálati világszervezet ninivei újjáépítési projektjének vezetője elsősorban abban bízik, hogy a visegrádi országok követik hazánk példáját, a Hungary Helps Programot.
Milyen az Európai Parlament hozzáállása az üldözött keresztény közösségek megsegítéséhez?
Több mint egy évvel ezelőtt az Európai Parlamentben beszéltem erről egy meglehetősen szkeptikus közönség előtt. Kissé megfedtem őket, ugyanis többen egyenesen megmondták nekünk, hogy mi a teendő és megmagyarázták, hogy miért nem szabad a keresztényeket előnyös megkülönböztetésben részesíteni. Kifejtették, hogy az Európai Parlamentnek óvatosan kell a keresztényeket érintő ügyekben eljárnia. Mi erre azt feleltük, hogy a keresztények el fognak tűnni. Akkoriban több tízezer, Moszulból elmenekült keresztény emberért feleltünk, akiket erőszakkal üldöztek el az otthonaikból, és akik az egyház oltalmazottjaiként, vagy pedig erbíli menedékhelyeken éltek.
Megkérdeztem az európai parlamenti képviselőket, hogy mi a tervük ezekkel az otthonaikból elüldözött keresztényekkel. Akkoriban készült ugyanis az akciótervük, amellyel Moszul helyi gazdaságát akarták pénzügyi támogatással újjáéleszteni. Ez a terv semmilyen segélynyújtást nem tartalmazott a templomokban és menedékhelyeken elszállásolt, otthonaikból elüldözött keresztények számára.
Hosszasan folyt ebben a témában a vita, mígnem figyelmükbe ajánlottam Tell-Aszkuf és az ott zajló magyar segítségnyújtás példáját. A legsötétebb órákban – amikor szinte egyetlen ország kormánya sem volt hajlandó segíteni – azért küzdöttünk, hogy visszajuttassuk otthonaikba a helyieket és ezáltal megakadályozzuk, hogy az üresen maradt települést mások belakják.
hirdetésMilyen segítségre van szükségük valójában?
Szeretném Magyarország egyedi példáját megemlíteni. Magyarország kormánya megkeresett bennünket és azt mondták: „Tudunk segíteni, mire van szükségük?” Elmagyaráztuk nekik, hogy mire volt szükségünk. Ők meghallgattak és szerződést írtak – egy egyszerű szerződés jött létre egyházmegyénk és a magyar kormányzat között. Ennek megfelelően rendelkezésünkre bocsátották a támogatási összeget és hatvan nap alatt megmentettük a várost.
Hatvan nap alatt megmentettük Tell-Aszkuf városát! És ezt Magyarország kormánya tette!
A magyar modell szerint a helyben nyújtott segítség a legfontosabb, amellett, hogy figyelembe kell venni a közösség valódi szükségleteit. Az egyház és a magyar kormány között létrejött szerződés az adomány megfelelő felhasználásának biztosítéka.
Ami azt illeti, szükségünk van támogatásra a megsérült lakóházak helyreállításához. De elengedhetetlen a közintézmények – iskolák, kórházak és templom – újjáépítése is. A legjobb megoldás az, ha helyi munkaerőt alkalmaznak az újjáépítési munkálatokban, hiszen a különböző projektek munkát adnak a lakosságnak és segítik a helyi gazdaságot. A magyar projektek ezt a célt is szolgálják.
Miért kiemelt jelentőségű a magyar példa és az, amit Magyarország tesz? Az Európai Unió nem segít?
Semmi sem állja útját annak, hogy az európai kormányok a rendelkezésükre álló forrásaikkal hasonló projekteket indítsanak; nincs, ami megállítsa őket, ha készek bátran megvallani: ’Ezek az emberek üldöztetéstől szenvednek, népirtás áldozatai – meg tudjuk őket menteni!’
Magyarország így tett. Reméljük és imádkozunk azért, hogy más európai országok – elsősorban a V4-országok – követik a magyarokat. Semmi kétségem afelől, hogy
ha csak öt Magyarországhoz hasonló európai ország mellénk állna, Irak keresztény népe megmenekülne!
Mit üzen a magyaroknak?
Nem tudjuk elégszer kifejezni a hálánkat Magyarországnak. Valódi szeretetet érez Észak-Irak népe a magyarok iránt és ez megmutatkozik, valahányszor a magyarok látogatóba érkeznek hozzánk.
S4C.News
