Rejtvényfejtő nemzet a magyar
A keresztrejtvények ősei a 19. századi Angliában tűntek fel. Ezek még gyerekeknek készült könyvekben jelentek meg, és nem meglepő módon a felnőttek nem sok örömöt találtak bennük, mivel megfejtésük számukra nem jelentett kihívást.
Az első modern értelemben vett keresztrejtvény, 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újság szórakozás rovatában. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne volt, aki maga is meglepődött rajta, hogy „találmánya” mekkora tetszést aratott. Az emberek folyamatosan ostromolták az újságot leveleikkel, amelyekben újabb és újabb keresztrejtvényt követeltek.
Európában csak valamivel később indult hódító útjára rejtvényfejtés. Egyes források szerint 1922-ben a Pearson’s Magazine, míg mások szerint 1925-ben Sunday Express közölt először rébuszt a hasábjain. Az öreg kontinensen az amerikainál lassabban vált népszerűvé, melynek hátterében az állhatott, hogy jóval nehezebbnek bizonyult, mint a tengerentúli feladványok.
Magyarországon 1925-ben a Ma Este című hetilap hasábjain jelent meg az első „keresztszórejtvény”, készítője Kristóf Károly volt.
Az anekdota szerint Kristóf az egyik angol lapban figyelt fel az újszerű játékra. Miután megmutatta a szerkesztőségben munkatársainak, egyhangúlag megállapították, érdemes lenne átvenni, és egy magyar változatot készíteni a fejtörőből. Megjelenés előtt az újságíró a keresztrejtvényt meg akarta mutatni valakinek, hogy tesztelje véleményét, így az EMKE kávéházba vette az irányt, ahol egy verseskötetet áruló fiatal férfinak mutatta meg az első magyar rébuszt. A fiatalembert azonban nem igazán hozta lázba az újszerű agytorna, mivel mint mondta: „Van nekem elég rejtvény az életemben!”, és egyszerűen faképnél hagyta Kristófot. A szóban forgó fiatalember nem más, mint József Attila volt, akit bizonyára senkinek nem kell bemutatni.
Az első kudarc ellenére néhány hét leforgása alatt itthon is fantasztikus népszerűségre tett szert a fejtörő játék, rövid időn belül minden újság fontos része lett a keresztrejtvény rovat. Rengeteg pályázatot írtak ki, a legfürgébb megfejtők értékes díjakat nyerhettek.
A játék rabul ejtette az egész magyar társadalmat, igazi rejtvényfejtő nemzet lettünk. Számos kiválóságunk is hódolt e szenvedélynek: Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, Tolnay Klári is keresztrejtvény-rajongó volt. Karinthy Frigyes titkára, Grätzer József is fontos szereplője volt a rébuszok világának – mivel zseniális feladványokat készített, legtöbben csak rejtvénykirályként emlegették.
A magyarországi rejtvényvilág fontos dátuma 1957. február 3-a, amikor megjelent az ország mai napig legnépszerűbb és legismertebb rejtvényújságja, a Füles. A másik jeles dátum a már említett 2007. február 3-a, amikor a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének és a Füles szerkesztőségének közös kezdeményezésére ez a nap a magyar rejtvényfejtők ünnepnapja lett.
Ilyenkor minden évben nagyszabású versenyt rendeznek, idén 16 kategóriában mérhették össze tudásukat a résztvevők.