Nem csak az amerikanisztika atyja volt
Országh László eredetileg Pekker László néven született 1907 október 25-én, jómódú polgári családban. Az Országh vezetéknevet jóval később, 1925-ben vette fel az anyai ágról származó ősök tiszteletére.
A szombathelyi premontrei rendi gimnáziumban érettségizett, amelyet követően a budapesti egyetemen kezdett tanulmányokat. Az egyetemi évek során elnyerte a floridai Rollins College ösztöndíját, ennek köszönhetően tanulmányait itt fejezhette be. 1932-ben magyar-angol-német szakokon tanári diplomát, 1935-ben pedig doktori címet szerzett.
1937-ben az Budapesti Egyetemen működő Eötvös Collegium tanára lett (amelynek korábban maga is diákja volt), majd 1942-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított. 1947-ben Debrecenbe került, ahol már tanszékvezetői minőségben folytathatta tudományos pályáját.
A tanszék azonban 1950-ben sajnos végül megszűnt, mivel a kommunista rezsim számára a hidegháborús riválisok tudományos alapon történő kutatása és megismertetése nem számított előnyösnek. Utóbb, 1957-ben viszont Országh László közreműködése is szerepet játszott abban, hogy újraalapíthatták a tanszéket az egyetemen.
Országh még 1950-ben kapott arra vonatkozóan megbízást, hogy Bárczi Géza nyelvésszel együtt irányítsa A magyar nyelv értelmező szótárának szerkesztését. A hétkötetes mű végül csak 1962-re készült el, jutalmul a következő évben Akadémiai Díjjal tüntették ki.
Az értelmező szótárral egy időben angol-magyar, valamint magyar-angol szótár kiadásán is dolgozott, amelyek végül 1955-ben jelentek meg, 1957-ben a Kónya Sándor nyelvésszel közösen adta ki Rendszeres angol nyelvtan című munkáját.
1963-ban Hungarian studies in English címmel nemzetközi szempontból is jelentősnek bizonyuló folyóiratot indított. 1967-ben adta ki Az amerikai irodalom története című munkáját, amely azóta is megkerülhetetlen az amerikanisztikával foglalkozó kutatók számára.
Országh Lászlót nemcsak idehaza, hanem külföldön is elismert kutatóként tartották számon. A londoni Institute of Linguists 1970-ben szaktudománya művelésében elért eredményeiért jubiláris aranyérmével tisztelte meg őt. 1977-ben. hetvenedik születésnapja alkalmából pedig a brit törvényhozás – az angol nyelv és kultúra terjesztésében vállalt szerepéért – a magyarok közül elsőként kapta meg a Brit Birodalom Rendjének Tiszteletbeli Parancsnoka címet.
Könyvgyűjteményét végrendeletében a Debreceni Egyetemre hagyta, az Országh-gyűjtemény még napjainkban is jelentős mértékben segíti a hallgatók és oktatók munkáját. Ennél is fontosabb azonban az az erkölcsi tartás, amelyet emberként és tudósként egyaránt képviselt. Hogy akkor sem adta fel hivatását, amikor az általa kutatott tudományterület a politika számára egyenesen nemkívánatosnak számított.
Egykori tanítványa, Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténész egy alkalommal így emlékezett vissza rá: „Országh László maga volt a rendkívüli volumenű, finom hangoltságú műveltség, a nyelv és kultúrája igazi mélységeit érző és kutató magyar, egyszersmind a felülemelkedésre képes világpolgár, valamint a szigorú etikájú, ám nyitott demokratikus szellem.”
Forrás: ieas.unideb.hu, old.mtva.hu, Fotó: Wikimedia Commons
