A Magyar Kultúra napjának apropóján elmerengtem azon, hogy a családok ügye, a gyermekvállalás és gyereknevelés, mint érték és mint boldogságnövelő tényező mennyire szerves része a nemzeti kultúránknak. Vajon a család- és gyermekbarátság tényleg megjelenik a magyarok gondolkodásában?
Több kutatás is azt mutatja, hogy igen, hiszen a nemzetközi értékkutatások, a magyar lelki állapot vizsgálatát célzó kutatások, az ifjúság körében végzett vizsgálat vagy akár a Kopp Mária Intézet kisgyermekesek körében végzett felmérése is mind azt mutatják, hogy számunkra, magyarok számára sokat jelent a család és az európai átlagnál család- és gyermekcentrikusabbak vagyunk.
Kérdés azonban, hogy ez az elvi hozzáállás mennyire érvényesül a gyakorlatban, akár a „kultúrtermékek” fogyasztása során. Amikor az „Egy nap” című filmet néztem vagy a „Családbörtön” című dalt hallgattam, akkor úgy éreztem, hogy egyáltalán nem. Sokan gondolják azt, hogy csak a családi élet „sötét oldalát” kell megmutatni, és csak a nehézségekről lehet beszélni. Igaz, hogy a családi életet nem kell mindig sziruposan, rózsaszín ködben ábrázolni, de mégis olyan jó lenne, ha nem csak a fonákját, hanem a színét is látnánk a dolgoknak.
Mindenki tisztában van azzal, hogy az együttélés, a családi élet konfliktusokkal és megoldandó problémákkal is együtt jár, de ha csak ezekre koncentrálunk, akkor elveszítjük azt a rengeteg boldog pillanatot, amelyek messze több erőt adnak egy anyának vagy apának, mint amennyit a küzdelem a családjukért elvesz.
hirdetés
Demény Pál demográfus professzor szerint olyan kulturális forradalomra volna szükség, ami pozitívan befolyásolja a gyermekvállalási kedvet. A pozitív, optimista hozzáállás, a jövőbe vetett hit valóban elengedhetetlen a családalapításhoz és a gyermekneveléshez. Aki úgy nyilatkozik, hogy „erre a világra nem érdemes gyereket szülni”, biztos, hogy mindezek hiányával küzd.
Biztató visszajelzés ugyanakkor a közelmúltból, hogy közel 1,4 millió ember számára igenis kiemelten fontos a családok ügye, hiszen a családok védelméről szóló konzultáció során bebizonyosodott, hogy nemzeti egyetértés van abban, hogy a magyar emberek a jövőt a családokban és a gyermekekben látják. Mindez azt mutatja, hogy a családi értékek nem vesztek ki a magyarok szívéből, lelkéből, s a családok ügye lelki, szellemi és kulturális értelemben is igenis jelen van a társadalmunkban.
Fűrész Tünde
