Lesz magyar mise Csángóföldön!

Hosszas viták és évek kemény diplomáciai munkáját követően végül engedélyezte a jászvásári római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban, Regátban, Romániában. A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök. Az egyházmegye 1884-es alapítása óta nem volt erre példa.

A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. A hírek szerint Bákó város főterének szomszédságában levő Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján tartanak majd magyar misét, amelynek celebrálására Felix Mariut forrófalvi (Faraoani) és Andrei Varga bogdánfalvi (Valea Seaca) plébánost kérték fel.

A moldvai csángók szinte kivétel nélkül mind római katolikusok.

Amint Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor. Fontos kiemelni, hogy nem csak Moldvában élnek Csángók – élnek a Gyimesben, a Barcaságban is. Mégis a legmostohább körülmények közt a Kárpátoktól az időközben keletre került rokonaink vannak. Őket ugyanis a román állam semmilyen formában nem ismeri el magyarnak, vagy a romántól más nemzetiségűnek. Az egyetlen, ami megkülönbözteti a csángókat (hivatalosan) a többségi társadalomtól, ezért nem más, mint a vallás.

Sok ember álma válik most valóra.

Megható volt egyetemi éveim során látni és hallani a sok idős imáját, akik soha nem hallottak magyar misét – legfeljebb a csíksomlyói búcsún – mégis tudtak minden imát, és éneket magyarul. Pedig talán az Európai Unió legkeményebb, legerőszakosabb asszimilációja folyik a moldvai csángókkal szemben, közel száz éve.

Ők mégis megmaradtak.

A csángók, titokban szájról szájra adták tovább generációkon át a magyar kultúra morzsáit. Így tudott megmaradni a román tengerben még ma is körülbelül 65 ezer magyarul még tudó csángó – a 250 ezerből, akiknek az anyanyelv elvesztésén túl, már csak a vallás maradt meg. Ezért is látni időnként román helyesírással leírva, de szóban már magyarul énekelt imákat. Az Európai Unió szégyenfoltja, hogy ha közelebb lépünk a hívekhez, papokhoz magyarról románra kell váltaniuk:

Nehogy baj legyen belőle!

Most talán elindult valami a normalitás felé. Havi egy mise persze korántsem elég, de az irány jó. Remélhetőleg hamarosan Lábnyiktól Pusztináig mindenhol lehetőség lesz magyarul imádkozni a templomokban is. Remélhetőleg Ferenc pápa sem hagyja majd szó nélkül, azt ami a csángókkal történik.

(Forrás: Hirado.hu; fotó: MTI/Kallos Bea)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!