Súlyos vádakkal illette az Amnesty International a nigériai kormányt, amikor kijelentették, hogy a csak 2018-ban több ezer áldozatot számláló, földművesek és állattenyésztő-pásztorok közt eszkalálódó konfliktus a kormány tétlensége és inkompetenciája miatt tart még mind a mai napig.
Közel 4 000 embert öltek meg az elmúlt három évben a farmerek és pásztorok közti összecsapásokban Nigéria középső térségében – számol be a World Watch Monitor az Amnesty International új jelentéséről.
A szervezet 2016 januárjában kezdte el rendszeresen dokumentálni az összecsapások adatait, melyekből kiderül, hogy az elmúlt három év áldozataihoz képest a 2018-as esztendő 57%-os növekedést mutatott. Tehát az erőszak közel kétharmadát az elmúlt évben követték el, a kormány pedig ennek visszaszorításában, az elkövetők kézre kerítésében, a helyzet kezelésében nem jeleskedett.
hirdetésAz összecsapások a javarészt keresztény földművelők és a fuláni pásztorok közt jöttek létre. A fulánik köreiben egyre nagyobb teret hódítottak a szélsőséges iszlám nézetek, fegyvereket tisztázatlan forrásból szereztek, az összecsapásokat pedig nyugodtan nevezhetjük mészárlásoknak is.
A fulánik régóta képezik részét a nigériai történelemnek, rengeteg fosztogatásról és egyéb összetűzésről szólnak történetek, de a keresztények is, fulánik is állítják, hogy korábban javarészt békében élt a két csoport.
2017-től a támadások kezdtek egyre erőszakosabbak és halálosabbak lenni, mely az Amnesty szerint betudható a globális időjárásváltozás miatti erőforrásokért való versengés következményének, melyen a Boko Haram elől menekülő, a térségbe beáramló emberek jelenléte sem enyhített.
“A mészárlások nem számítanak többé farmer-pásztor összecsapásoknak”- mondta Dr. Soja Bewarang, a Plateau állambeli Keresztény Szövetség elnöke. Ezek sokkal inkább “kétségbeesett próbálkozások, hogy visszahódítsák és elfoglalják a földet, mely őseik öröksége.”
Ahogy a World Watch Monitor is megírta, a támadások “Nigéria Övét” célozzák. Azt a térséget, mely egy választóvonalat képez a muszlim észak és a keresztény dél között.
Habár az Amnesty munkatársa, Ojigho tagadná, hogy az összecsapásoknak közük lenne a különböző vallásokhoz, vagy népcsoportokhoz, mások állítják, hogy egyértelműen vallási töltetet kaptak az összetűzések, és amíg ezt a politikusok nem látják be, addig nem is tudnak megfelelően fellépni az ügy érdekében.
Az International Crisis Group júliusi jelentésében azt írta, hogy a provokációkra érkező spontán reakcióktól eljutottunk az előre megtervezett földfelégető műveletekig, ahol a fosztogatók gyakran éjjel érkeznek, hogy meglepjék áldozataikat. A fuláni-keresztény erőszakhullámnak hatszor több áldozata van, mint a Boko Haramnak.
Varga Gergő Zoltán
