Jövőre vezessünk hálanaplót!

Megannyi pozitív hatása van életünkre, ha tudatosan és rendszeresen hálát adunk mindazért a sok jóért, ami nap mint nap körülvesz bennünket.

Saját pozitív tapasztalataival jelentkezett a kepmas.hu oldalon Antal-Ferencz Ildikó, aki őszintén bevallotta; amikor ajándékba kapott egy hálanaplót, azt porfogóként kezdte hasznosítani, s csak később kezdte rendeltetésének megfelelően. A napló vezetése nem várt eredményeket hozott. 

Cikkében idézte Magyaródi Tímeát, az ELTE Pozitív Pszichológia tanszékének adjunktusát, aki rámutatott; a boldogság 40 százalékban tanulható, vagyis ilyen arányban vagyunk felelősek a saját boldogságunkért. 

Nem szoktunk foglalkozni vele, pedig vannak mindenki számára elérhető, tudatosan választható úgynevezett boldogságfokozó gyakorlatok.

Boldogok lehetünk például attól, hogy rendszeresen mozgunk, jót teszünk másokkal, foglalkozunk a kapcsolatainkkal, használjuk erősségeinket, kitűzünk célokat és megvalósítjuk őket, örülünk az apró örömöknek, hálát adunk. Nem egetrengetően nagy dolgok ezek, mégis, csak kevesen használják tudatosan ezt az eszközrendszert. 

A cikkből kiderül, hogy a legintenzívebb boldogságfokozó érzés a hála, ezért az egyik leggyakoribb boldogságfokozó gyakorlat a hálalevél. Gyakorlati tanácsot is kapunk a szerzőtől, aki azt javasolja, írjunk levelet kézzel egy számunkra fontos, kiválasztott személynek, aki nagy hatással volt valamiért az életünkre, arról, hogy miért vagyunk hálásak neki. Antal-Ferencz Ildikó szerint fontos kézzel írni, és ha lehetőségünk van rá, akkor személyesen felolvasni neki. 

A hálanaplóhoz kötődő gyakorlat szerint mindennap felsoroljuk vagy leírjuk, mi az a három legjobb dolog, ami aznap történt velünk, miért éppen ezeket emeltük ki, milyen pozitív érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. 

Antal-Ferencz Ildikó cikkében hozzáteszi, van egy olyan hálaadási gyakorlat, amit egyik kutató sem említett, de sokunk számára kézenfekvő: az ima.

„Hálát adni a Jóistennek azért, amink van – mert hiszen rengeteg mindenünk van, és a legtöbbet olyan természetesnek vesszük, hogy fel sem tűnik, csak akkor, amikor hiányzik. Nálunk minden nap közös családi imával fejeződik be, és nagyon jó érzés hallani a hálát gyermekeink szájából” – írja kiváló cikkében, amelyben arra sarkall minket, kezdjünk el tudatosan és rendszeresen hálát adni. A küszöbön álló új esztendő kiváló alkalom erre.

(Címoldali fotó: pinterest.com.)