Elefánt a szobában, ráadásul 504!
Ivan Andrejevics Krilov (1769-1844), orosz író, költő biztos nem gondolta volna, hogy elefántos meséjével gazdagítani fogja majd a mentálhigiéné fogalomtárát.
Az Inkvizitív ember című meséje arról szól, hogy a Természettudományi Múzeumba látogató ember minden apró dolgot észrevesz, a pillangókat, a szitakötőket, a bogarakat, csak éppen az elefántot nem.
E meséből lett később az „elefánt a szobában” kifejezés, amelynek az a jelentése, hogy bár a hatalmas állat ott van a szobában, és valahogy mégsem látja senki, mégsem beszél róla senki. Nem mintha vakok és süketek, netán érdektelenek lennének, hanem azért, mert egyszerűen nem veszik észre, vagy nem is akarják észrevenni. Így aztán nem beszélnek róla. Pedig nagyon is kellene, különösen a mentális betegségek, drogproblémák, öngyilkossági fantáziák esetében.
Az emberi civilizáció a problémák kezelésére már jó régen „feltalálta” a kommunikációt. És mégis várunk a közléssel, mert sokszor nem is tudjuk, hogy hogyan kellene nevén szólítani a problémát. „Hogyan mondjam el neki?” A probléma,- és konfliktuskezelés alapvető követelménye, hogy időben és objektívan, a személyeskedés mellőzésével közöljük a véleményünket, fejezzük ki érzéseinket akkor, amikor a probléma megjelenik, azonnal! Ha ezt megfelelő stílusban és érzékkel tesszük, döbbenetes élményben lehet részünk, a másik fél megnyílik, hiszen eddig csak arra várt, hogy ne neki kelljen megszólalni először.
Ez az elefántos mese figurája adta az ötletet egy ausztrál szervezetnek (Macquarie Group), hogy látványos flashmobot szervezzen, amelyen új világcsúcsot is felállítva, 504 elefántjelmezes ember jelent meg. (Az előző hasonló rendezvényen „csak” 385 fő vett részt.)
A rendezvény célja figyelemfelkeltés, és pénzgyűjtés volt, amelyet lelki egészségvédő tájékoztatásra, közösségszervező események lebonyolítására használnak fel.
A szervezet tagjai autóbusszal járják az ausztrál vidéket (Get Talking Tournak), Új-Dél-Wales városait, és ott fórumokat, iskolai programokat, közös együttléteket (grillezés), játékokat (rögbi) szerveznek. A beszélgetések, együttlétek témája a mentálhigiéné, a problémák kibeszélése és a védőhálók újraszövésének kérdései.
Akciójuk indokolt, mivel a távoli területeken élő ausztráloknak, elszigeteltségük miatt nagyobb kihívást jelent a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és nehezebben birkóznak meg a mentális problémák miatti megbélyegzéssel is.
Nyilas György
Forrás: Dailytelegraph
