A poszttraumás stressz szindróma megnyomorít bennünket

A pszichológia traumának nevezi, ha a lélek vagy a test visszavonhatatlanul sérül valamilyen esemény hatására. A trauma kitölti a felfoghatatlan esemény után megmaradt űrt. Mit kezd a kereszténység az embert megnyomorítani képes traumát követő stresszjelenséggel? Az Evangélikus.hu Szeverényi János lelkésszel kereste erre a választ.

Szeverényi János elmondta, hogy a kereszténységnek mindenhez köze van, és mindenre, ami körülvesz bennünket, reagálnia kell tudni. Véleménye szerint a poszttraumás stresszállapot kezeléséhez csapatra van szükség, amelyben benne van a család, a gyülekezet, a lelkész és az orvos. A megbetegedett idegrendszerrel ugyanúgy orvoshoz kell fordulni, mint bármely más betegséggel – tette hozzá a lelkész.

A Híd Magazin főszerkesztője kiemelte, hogy a magzati korban elszenvedett traumák zsigeri módon beépülnek az ember életébe, emiatt az illető már nem tudja biztosan megválaszolni a szorongásai okát. Ahogy a Bibliában számos személy esetében láthatjuk, hogy képes volt felállni saját elszenvedett traumájából, úgy Isten ma is küldi az orvost és a lelkészt, hogy a saját eszközeivel, illetve az Ige által az ember segítségére legyen.

Jób könyvének és a Szentírásnak is kulcsmondata, hogy a szenvedőnek szeretetre van szüksége. Ha igazi a szeretet, akkor kreatív

– vallja a lelkipásztor, aki számos alkalommal már megtapasztalta a közösség egymást és az elesett testvért megtartó erejét, amelyet minden más közösségnél erősebbnek vél.

Emlékeztetett: a kereszténység egyik fő üzenete, hogy Isten elfogadott bennünket. Ezt az elfogadást kell képviselnünk a környezetünk felé. Sajnos az ember nehezen nyílik meg még maga előtt is, sokszor éppen a problémát önmagába fojtva. Az elfojtásokból olyan pótcselekvések lesznek, mint például az alkoholizmus – magyarázta Szeverényi.

Ha valaki átesett gyermekkori traumán vagy esetleg abortuszon, annak van gyógyulás – mutatott rá a lelkész, aki hozzátette, hogy Jézus, az áldott orvos vagy más segítség azért van számunkra, hogy a sebeink ne maradjanak nyílt sebek, hanem begyógyulhassanak.

A beszélgetés teljes terjedelmében itt olvasható.

(Forrás: Evangélikus.hu)

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre