Teremtésvédelem
Ne hagyjuk, hogy a környezetvédelem ügye a köztudatban kizárólag „zöld” érték legyen!
Ez a gondolat sokszor eszünkbe jut, évről évre nagyobb dühvel és pontosan akkor, amikor az egyre lágyabb őszökbe mégiscsak belecsúszik némi csípősség, és a népek többsége beröffenti a kazánokat – magyarán az első ellehetetlenülő szellőztetéskor. Nem igaz teljesen, mert már a nyár végi avarégetések fojtó értelmetlenségekor is felhördülünk, amikor a szomszédság egy része súlyos órákat áldoz arra, hogy a nedvességtől csöpögő leveleket mégis inkább rábírja a füstté változásra: teljesen eredménytelenül, persze.
Illetve „eredmény” van, nagyon is. Tavaly kimutatták, hogy a Dunakanyar levegője a múlt télen rosszabb volt Pekingénél, s hogy a belváros minden délután masszív dugótól szenvedő része is üdítőbb egy nagy szippantás erejéig, mint sződligeti házunk kertje – és úgy általában a magyar vidék.
Pedig ezért jöttünk ide immár másfél évtizede: a távolság, a többértelmű „levegő” miatt, ami majd milyen jó lesz a gyerekeknek… Aztán ha kicsit nyitottabb szemmel jár az ember a kertes házak között, gumihegyekkel, bontott ajtótokokkal és felhalmozott háztartási szeméttel bőven találkozhat: mintha rakétasilót szemléznénk, ahonnan majd menetrend szerint indítják a sok rákos megbetegedés első egységeit.
Önöknek is szemet szúr a sötét füstöt okádó kémény? Önök is gondolkodtak már azon, hogy milyen plusz adóteherrel kellene a rossz minőségű szénfajtákat és szénpótlékokat kitiltani Magyarországról? Esetleg központi kézbe venni a tűzifa árusítását, hogy ne a rossz minőségű, nedves (ráadásul sokszor lopott) fával fűtsünk? Vagy a gumiabroncsokat visszaválthatóvá tenni? A szemetet és a zöldhulladékot inkább ingyen (ti: közös pénzből), államilag elvitetni, és okos modelleket nézni, mindennek az egészségügyi büdzsét tehermentesítő hatását is figyelembe véve? Esetleg olyan javaslatokkal élni, amely a gázfűtést és az alternatív, nem szennyező egyéb megoldásokat újabb kedvezményekkel az emberek házaiba csábítja? Vagy a falugazdászoknak feladatul előírni a durván füstölő kémények időről időre történő megfigyelését, bejelentésre pedig azonnali dokumentálását, pénzbüntetését? És miként lehetne a mérgezést hatékonyan büntetni, az ingatlanokra terhelve a kirótt büntetési tételt?
A környezetvédelem – a teremtett világ és a teremtmények védelme az öngyilkos gyakorlatoktól – tőről metszett közügy és a felelős keresztény gondolkodás fontos eleme.
Ma Magyarországon csak a légszennyezés minden évben ezrek-tízezrek haláláért felel – ezt a mondatot háromszor el kell olvasni. Aztán belegondolni: nem direkt életvédelemről és Isten-tiszteletről van-e szó? Inkább úgy kérdeznénk: van-e ennél keresztényebb téma?
A szemcsés, rákkeltő légszennyezés legalsó méterében toljuk-vezetjük a nagy nehezen megszületett kisgyermekeinket. Normálisak vagyunk, hogy ezért nem emelünk szót? Holott ez nem pártkérdés, nem lokális kérdés, hanem nagybetűs KÖZÜGY, ahogy koporsó mellett állni sem magánügy a fogyatkozó Magyarországon. Mindannyiunk felelőssége!
Amúgy pedig a zöld a magyar trikolór legszebb színe, heraldikailag a reményről szól. A teremtett világ védelme keresztény is, magyar is, közügy is – úgyhogy reménykedünk!
Máthé Zsuzsa, Ókovács Szilveszter
