A világ minden püspöki konferenciája képviseltette magát azon a találkozón, amelyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága rendezett Rómában. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek a NEK főtitkárával közösen bemutatta a budapesti kongresszus teológiai dokumentumát és a találkozó előkészületeit. Ferenc pápa az Apostoli Palota Kelemen-termében kihallgatáson fogadta a résztvevőket és beszédet intézett hozzájuk.
Mit is jelent eucharisztikus kongresszust tartani egy modern és multikulturális városban, melyben az evangélium és a vallási élet formái peremre szorultak? – tette fel a kérdést a pápa. Az Eucharisztia ünneplése
olyan magatartások inkubátorává válik, mely eucharisztikus kultúrát teremt, hiszen arra indít, hogy Krisztus kegyelmét az élet gesztusaiba és magatartásaiba fordítsuk le
– fogalmazott a pápa.
Az eucharisztikus kultúra lényegére utalva az egyházfő kifejtette, hogy az elsősorban közösséget jelent. Ebből a közösségből pedig küldetés fakad a világ felé. A kultúra másik gyümölcse a szolgálat. Miközben magunkhoz vesszük testét és vérét, „sokakért felajánlott testté válunk” – emlékeztetett Ferenc pápa.
A megkereszteltek így az eucharisztikus kultúra jegyében a szegények szolgáivá lesznek. Az ebből fakadó élet magára vállalja a nyomorúság megannyi mai formáját, mint félelem, az erőszak, a gonoszság, a gyűlölet, a bezárkózás, a környezet elhanyagolása.
A keresztények mégis minden vasárnap megtapasztalják, hogy a rossz áradatával szemben áll az irgalmasság óceánja, mert benne él az Isten feláldozott Báránya – összegezte az eucharisztikus kultúrából fakadó élet lényegét a Szentatya, aki imádkozott a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő eucharisztikus kongresszusért, és apostoli áldását adta rá.
(forrás: Vatican News)