Európa-szerte a centenáriumra emlékeznek
Emmanuel Macron francia államfő az Ismeretlen Katona sírjánál a nemzeti befelé fordulás ellen emelt szót ünnepi beszédében az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségén.
A megemlékezés helyszínére a párizsi Diadalívhoz a díszvendégek buszokkal érkeztek kivéve Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akik biztonsági okokból nem a többi államfővel, hanem külön-külön, saját konvojjal érkezett az ünnepségre. A jelentős biztonsági intézkedések ellenére – Párizsban mintegy 10 ezer rendőr biztosítja a centenárium ünnepségének helyszíneit – a Femen nőjogi szervezet három aktivistájának sikerült áthatolnia a biztonsági kordonon akkor, amikor Donald Trump konvoja megérkezett. A tiltakozókat a rendőrök azonnal előállították, az elnöki limuzint pedig nem tudták megközelíteni.
Az ünnepség kezdetén éppen úgy, ahogy 100 évvel ezelőtt a fegyverszünet megkötésének idején Franciaországban mindenhol megszólaltak a harangok. Emmanuel Macron beszédében az első világháborúnak – amelyben szerinte Európa majdnem öngyilkos lett – a mai világra vonatkozó tanulságairól beszélt. A francia elnök hangsúlyozta, a világban ismét a történelem fenyeget, ezért a béke megőrzésére kérte a világ vezetőit. Dicsérte a patriotizmust, amely szerinte a nacionalizmus és az önzés szöges ellentéte. Az Európától elforduló amerikai elnöknek Donald Trumpnak intézve szavait azt kérte, hogy félelmeink helyett reményeinket adjuk össze.
Az Ismeretlen Katona sírján a láng meggyújtását követően az állam- és kormányfők a francia elnöki hivatalba indultak majd a délután folyamán a vendégek egy része a párizsi La Villette csarnokba megy, ahol Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Párizsi Békefórumot. A háromnapos rendezvény témája a multilaterális világrend megőrzése lesz. A rendezvényen Donald Trump nem vesz részt, de a kétoldalú kapcsolatok helyett továbbra is a multilaterális megközelítést képviselő csaknem száz amerikai civil, jogvédő és környezetvédő szervezet képviselője felszólal majd a nagy nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, ENSZ, Világbank, UNESCO) vezetőivel együtt. A találkozón ott lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök is.
A párizsi városháza előtt egyébként 100 ezer virág nyílt szombaton, ezzel emlékezve arra a csaknem ugyanennyi párizsi lakosra, akik az első világháborúban vesztették életüket. A városháza homlokzatára vasárnap éjfélig a háborúban elesettek nevét is kivetítik. Ennek az a célja, hogy a fiatalabb generáció tagjait is emlékeztessék az 1914 és 1918 közti háború óriási veszteségeire, továbbá figyelmeztessék a világot arra, hogy hasonló pusztító fegyveres konfliktusnak nem szabad megismétlődnie.
Az első világháború lezárását jelentő fegyverszünetet 1918. november 11-én írták alá a compiégne-i erdőben, egy vasúti kocsiban Németország és Franciaország képviselői. Erre emlékezett 100 évvel később a két ország mai vezetője is, a vasúti kocsi másában. Angela Merkel és Emmanuel Macron egy emlékkönyvet írtak alá.
Jelképes gesztus, hogy Emmanuel Macron francia elnök meghívott engem, a német kancellárt Compiégne-be. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta először történt meg, hogy a német kancellár és a francia elnök együtt ültek azon a helyen, ahol a tűzszünetet aláírták, és ami akkor még nem biztosította a békés jövőt. Nagyon fontos volt számomra, hogy sok emberrel beszélhettem, a szemükbe nézhettem, és láttam, mennyire fontos az, hogy ne vegyük természetesnek a békét. Ez a nap nemcsak az emlékezésé, de egyben motivációként is kell, hogy szolgáljon – mondta a német kancellár.
Az első világháború 4 éve alatt, 1914 és 1918 között mintegy 19 millió katona és civil vesztette életét.
Mindeközben Londonban Frank-Walter Steinmeier német elnök jelenlétében emlékeztek meg az I. világháborút lezáró tűzszünet századik évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt II. Erzsébet királynő is, de – csakúgy, mint tavaly – nem koszorúzott személyesen.
A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon tartják. Ez a nap az idén éppen vasárnapra esett, és különleges jelentőséget adott a tűzszünet kihirdetésének századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésnek.
Ezen a novemberi ünnepségeken hagyományosan az I. világháborúban és az azóta eltelt évtizedek konfliktusaiban elesett brit katonaáldozatokról emlékeznek meg. A központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.
A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt. A szokásos kétperces csend után a királynő koszorúját az uralkodó elsőszülött fia, Károly trónörökös helyezte el. A 92 esztendős II. Erzsébet királynő a külügyminisztérium balkonjáról kísérte figyelemmel a megemlékezést.
A rendezvényen, a megemlékezések 100 éves történetében először vett részt és koszorúzott német államfő. Frank-Walter Steinmeier koszorújának elhelyezése után főhajtással tisztelgett a katonaáldozatok előtt. Kabátjára ő is kitűzte a britek által ilyenkor hagyományosan viselt, stilizált pipacsot.
A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szól, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.
A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított, közülük pedig 908 ezer halt meg, és több mint kétmillió megsebesült.
A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nem csak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek. A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben. A londoni megemlékezést brit és nemzetközösségi katonaveteránok, illetve civilek több tízezres felvonulása követte.
Európában más országokban, így például Belgium számos településén is megemlékezéseket tartottak vasárnap. Fülöp belga király és Matild királyné részvételével – miután Brüsszelben megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját – központi ünnepséget kezdtek az első világháborút lezáró tűzszünet életbe lépésének időpontjában, 11 órakor a nyugat-belgiumi Ypres városában.
A belga király beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hősökről úgy lehet a legméltóbb módon megemlékezni, ha az utókor, és különösen a fiatalok, megőrzik a kiharcolt békét és annak jegyében építik tovább a jövőt, hogy hasonló öldöklés soha ne történhessen meg újra.
A megemlékezések a nap folyamán Ypres mellett Mons, Quiévrain, Le Roeulx, Saint-Ghislain, Soignies vársokban és világháborús katonai temetőikben folytatódnak. Az ünnepségen részt vesznek a nyugati fronton harcoló szövetséges országokból érkezett katonai és politikai vezetők, köztük Julie Payette kanadai főkormányzó.
Ypres közelében egyébként 4 nagyobb csata zajlott, köztük a legvéresebb, a harmadik 1917 júliusa és novembere között a környékbeli Passchendaele mellett. Ebben a csatában több mint 550 ezer ember – a szövetségesek közül mintegy 325 ezren (köztük 300 ezer brit) – vesztette életét. A németek ebben a csatában alkalmazták először a mustárgázt mint harci fegyvert.
(MTI, HírTV)
