A Mindenszentek és a Reformáció napja között félúton
Theurer nem túl hosszú könyvében gondolatébresztőt kíván nyújtani, kiváltképp az evangélikus olvasóknak címezve. Igyekszik egybegyűjteni a protestantizmus és a katolikus egyház közötti legfontosabb tanbeli és gyakorlati különbségeket. Az egyház egysége teológiailag is lehetséges volna, ha mi evangélikusok akarnánk – vélekedik a korábbi evangélikus lelkész.
Olyan kérdéseket fejteget, hogy miért ne lehetne az összes keresztény fejének a pápát tekinteni, vagy kérhetjük-e a szentek közbenjárását?
A reformáció 500 éves évfordulójának ünnepi gondolatához csatlakozva rámutat, hogy protestáns részről egyre világosabban érzékelhető a kialakult különbségek hangsúlyozására irányuló szándék. Azt, hogy ezáltal még inkább elmélyül a szakadék a kereszténységen belül és a protestantizmus egyre jobban eltávolodik a Bibliában és a hitvallásban fellelhető egykori alapjaitól, részünkről általában vállrándítással veszik tudomásul – fogalmazza könyvében Theurer.
Biztos vagyok benne, hogy
ha Luther egy olyan katolikus egyházzal állt volna szemben, amilyennek ma ismerjük, nem kockáztatta volna az egyházszakadást,
és a reformációt aligha támogatta volna akár csak egy igazán istenfélő ember is – mutatott rá a könyv ma már katolikus szerzője.
A mai különbségek katolikus részről nem nyomnak annyit a latban, hogy az megérné a szakadás fenntartását – vélekedik Theurer, aki szerint bőven elég volt 500 év arra, hogy a protestantizmus távol tartsa magát a pápával és a Katolikus Egyházzal való közösségtől.
Theurer teológiai vélekedése szerint a szentek tisztelete egyáltalán nem idegen a protestáns hittételektől. Ezt egyébként Luther munkatársa, Melanchthon sem vonta kétségbe az Ágostai Hitvallás védelmére írott munkájában, mert hitet tett amellett, hogy a szentek közbenjárnak Isten trónjánál a földi egyházért. Theurer könyvében aláhúzza, hogy a szenteknek a katolikus tanítás szerint nem imádás, hanem tisztelet és csak segítségül hívás jár. Kifejti munkájában: a szentek segítségül hívása nem spiritiszta kapcsolatfelvétel a holtakkal. A katolikus tanítással homlokegyenest szemben áll a spiritiszta kapcsolatfelvétel a holtakkal, amellyel éppen az elterjedőben lévő halloweeni szokások játszanak.
(forrás: Andreas Theurer: Miért ne lehetnék katolikus? című könyve; magyar kiadás: Szent István Társulat, 2013. Fotó: a Tarpai református templom freskója)