Mindenszentek ünnepe parancsolt egyházi ünnep, az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mindenszentek ünnepén, délután ötkor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. Halottak napján, november 2-án reggel pedig a bazilika altemplomában celebrál misét az elhunyt főpásztorokért – közölte Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense.

A közleményben ismertetik, hogy a keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, ekkor már minden vértanúról megemlékeztek. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) volt az a személy, aki szélesítette az ünneplendők körét: “a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep.

November 2-án, halottak napján a közlemény szerint a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen “a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről”. Az egyház “a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget”. Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért.

Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek. A halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd ez a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház az ünnepen “bizalommal kér” kegyelmet Istentől az elhunytaknak.

hirdetés

(MTI, Fotó: Pixabay)