A török oktatási reformok hátrányosan érintik a keresztényeket
Törökország továbbra is gyorsan halad az iszlám vallás oktatási rendszerbe való integrálásának útján, melyek tovább komplikálják a keresztény tanulók eddigi nehézségeit, kihívásait.
Csupán 15 év kellett ahhoz, hogy az Imám Hatip Iskolák (egy középiskolai szintű intézmény, funkcióját tekintve valamennyire a papi szemináriummal tehető hasonlatossá, melynek feladata államilag alkalmazott imámokat képezni) száma Törökországban 450-ről 4112-re ugorjon. Az iskola előtti nevelés-oktatásban jelenlévő Korán órák száma is tovább nőtt, csak ebben az évben a Diyanet (a török Vallásügyi Minisztérium) 559 lelki vezetőt nevezett ki az egyetemeken.
Habár az Újszövetség több helyszíne a mai Törökország területén található, a török kereszténységet napjainkban igen kevesen képviselik. Többségük olyan egyén, akik az iszlámból tértek át az elmúlt pár évtizedben, viszont ez csak a gyerekeikre nehezedő nyomást erősíti. Ez összefügg azzal, hogy bár Törökország igyekszik erősíteni a gyerekek iszlám vallásoktatását, a keresztények számára gyakorlatilag nincs megengedve, hogy a hitüket 18 év alattiakkal bármilyen módon is megbeszéljék.
Sok török keresztény fejezte ki aggodalmait a szabad vallásgyakorlással kapcsolatban: noha a 2016-os államcsíny-kísérlet előtt a hívők egy legális „szürkezónában” létezhettek, a környezet azóta egyre inkább fekete-fehérré válik számukra.
Az Övék a mennyek országa című dokumentumfilm-sorozatban kifejezésre került, hogy Európában a keresztényüldözés ugyanúgy folyik, mint a Közel-Keleten, csupán az eszközök változnak. A kijelentés éberségre szólít minket, és fontos látni, hogy bár az Európa peremén fekvő országban nem a közönyösség és neutralizálás eszközeivel folyik a keresztény értékek felszámolása és kiszorítása, hanem annál kategóriákkal kézzelfoghatóbb módszerekkel, fokozott határozottsággal kell ezen lépéseket figyelemmel követnünk, hiszen már nem csupán a migráció nyomán keletkező iszlamizáció válhat problémássá, de egy földrajzilag egyáltalán nem távoli ország meghatározó belpolitikai döntései is.
Varga Gergő Zoltán
Forrás és kép: ICC, AzerNews