Az Örök tél lett Európa legjobb tévéfilmje
Szeptember elején a 42. montreali filmfesztiválon nyerte el a legjobb rendezésnek járó díjat, most pedig a legjobb európai tévéfilmnek választották Szász Attila filmjét, amely az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel. A történelmi dráma Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláján, megtörtént eseményeken alapul.
Januárban a rendező az MTI-nek elmondta: a forgatás során nehéz volt minden nap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni. Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat.
A Gulág Emlékbizottság támogatta
Az Örök telet a politikusokból és történészekből álló Gulág Emlékbizottság támogatta, amelynek Balog Zoltán az elnöke. „Az ártatlanul elhurcoltak beszámolói olyan példaértékű életutakat tárnak elénk, amelyekből méltán meríthetünk erőt. A személyes történetek felelevenítik az ártatlan életek kioltásának tragédiáját. Bemutatják továbbá a sok fájdalmat és szenvedést, amelyet ember embernek okozott a kommunizmus ördögi eszmerendszerében kialakított diktatúra parancsára, és hogy lelki nagyságában miként áll mindezek felett az Istenhit és a belőle fakadó emberszeretet, megbocsátás, önfegyelem és önfeláldozás, valamint hűség és hazaszeretet” – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Gulág Emlékbizottság köszöntőjében.
Szintén a témába vágó állandó kiállítás nyílt két éve a Gulág Emlékbizottság támogatásával a a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban „Elhurcolva – Távol a hazától. Magyar katonák szovjet fogságban 1941 – 1955” címmel. A tárlat a hadifogságba esett honvédekre, illetve a hadifogolytáborokból többnyire koholt vádak alapján történt elítélésüket követően kényszermunkatáborokba átszállított katonákra koncentrál.
