"A demográfia nem egyszerűen számok összessége, minden mutató mögött emberi életek, kultúrák, nemzetek állnak" - nyilatkozta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki a Magyar Hírlapnak a közelgő, a család témáját körbejáró nemzeti konzultációról is beszélt.
Elutasítom azt a hozzáállást, miszerint egy egy mai “modern nő” definíciószerűen nem lehet családanya – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Novák Katalin. A család- és ifjúságügyi államtitkár a lapnak adott interjúban kifejtette: mesterkélt dolog a modern nő és a családanya szembeállítása, sőt a nőknek igazi támogatásra akkor van szükségük, amikor a munkavállalás és a családalapítás egy időben van jelen az életükben.
A közeljövőben sorra kerülő, a család témáját körbe járó nemzeti konzultáció kapcsán Novák Katalin szerint ki kell emelni, hogy a demográfiai kihívásokra két típusú válasz adható: a migráció vagy a családtámogatások fejlesztése. “Mi egyértelműen a gyermekes családok támogatását tartjuk célnak és feladatnak” – mondta a területért felelős államtitkár, aki egyben elismerte:
“a demográfiai helyzetünk sokat javult az elmúlt időszakban, de nagyon hosszú út áll még előttünk”.
Az általános európai trendeket kritika alá vonva Novák Katalin kiemelte: a demográfia nem egyszerűen számok összessége, minden mutató mögött emberi életek, kultúrák, nemzetek állnak. A magyarság előtt álló demográfiai kihívásokkal kapcsolatos megoldások között említette, hogy az egyik legfontosabb a gyermeket nevelő családok támogatása, annak lehetővé tétele és tudatosítása a fiatalokban, hogy a családalapítás nem jelenti a lehetőségek beszűkülését. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a problémát kizárólag anyagi ösztönzőkkel nem lehet megoldani. Óriási szükség van arra is, hogy kultúrája legyen a családban élésnek, hogy az emberek család- és gyermekbarát módon gondolkodjanak, amiben meglátása szerint “egyre jobban állunk”.
A politikus a kultúrharccal kapcsolatosan úgy vélekedett; az nem kulturális témákról folytatott polémiát jelent, sokkal inkább két, egymással szemben álló kultúra összeütközését, példaként pedig a radikális iszlám és a keresztény kultúra szembenállását említette. Mint mondta, az ütközési pont ott jelentkezik, hogy vannak, akik azt gondolják, egy közösség akkor jó, ha vegyes, multikulturális, lényegében egy olvasztótégely, míg mások a nemzeti értékeket, hagyományokat, gyökereket tartják meghatározónak.
hirdetésA teljes interjú ide kattintva olvasható.
