Folytatódhat a bérfelzárkóztatás
A hamarosan megkezdődő bértárgyalások első felvonásának is tekinthető az a keddi egyeztetés, amit a szakszervezetek és munkaadók a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tartottak meg. Az előző évek áttekintéséből kiderült, hogy míg 2013 és 2016 között 3-5,5 százalék közötti mértékben nőttek a bruttó átlagkeresetek, addig 2017-ben, a béralku első évében, majd 2018 első fél évében a béremelkedés mértéke 11,6 és 10,8 százalék volt. Habár a munkaerőhiány is segítette a bérfelzárkózást, a felek egyetértettek abban, hogy a megállapodás nélkül kisebb mértékű lett volna a növekedés, ráadásul csökkentek a jövedelmi különbségek is.
A jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések még nem kezdődtek el, ugyanakkor nem zárható ki újabb, több évre szóló alku megkötése sem. Az érdemi egyeztetések megkezdésének alapfeltétele két kérdéskör tisztázása: az egyik a jövőre tervezett, két százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentés (szocho), a másik pedig a béren kívüli juttatások adókedvezményének jövő évi megszüntetése.
A Magyar Idők úgy tudja, a kormány még tárgyal a munkaadók és munkavállalók által javasolt három elem közül kettő megtartásáról: az egyik a lakhatási és utazási támogatás, a másik pedig az öngondoskodást segítő társadalombiztosítási és nyugdíjpénztári támogatás lehet.
Nyáron már lehetett tudni, hogy az érdekképviseletek két számjegyű, azaz tíz százalékot meghaladó változást szeretnének jövőre. Ez azt jelentheti, hogy a jelenlegi 138 ezer forintos minimálbér mindenképpen 150 ezer forint fölé emelkedik majd. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 190 ezer forintos minimálbért és 247 ezer forintos szakmunkás bérminimumot javasolt a hét elején, vélhetően innen indulnak majd a tárgyalások, várhatóan december elején.
(MTI)
