A nemzetközi stabilitáshoz is fontosnak tartja a vallásszabadság előmozdítását a washingtoni nemzetközi konferencián kiadott zárónyilatkozat

Nyilatkozattal és akciótervvel zárult csütörtökön a vallásszabadságról szóló háromnapos nemzetközi konferencia Washingtonban. A Potomac Nyilatkozatnak nevezett dokumentum – az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint – híven tükrözi az amerikai kormány álláspontját, miszerint a vallásszabadság és az egyetemleges emberi jogok előmozdítása eszköz a nemzetek közötti békesség és stabilitás biztosításához, a Potomac Akcióterv pedig javaslatokat fogalmaz meg a nemzetközi közösségnek arra, hogyan és mit tegyen a vallásszabadság előmozdítása és a hitük miatt üldöztetést szenvedők megsegítése, illetve az ilyen jellegű erőszak visszaszorítása érdekében.

A nyilatkozat – idézve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat – a többi között leszögezi, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. De – olvasható a nyilatkozatban – ennek megvalósulásától még távol vagyunk. “E jogokat a világon mindenütt támadások fenyegetik” – hangsúlyozza a deklaráció, megemlítve, hogy a Földön lakók legalább 80 százalékának e jogok komoly korlátozását kell megtapasztalnia, a vallás alapján történő üldöztetés, elnyomás és hátrányos megkülönböztetés manapság túl sokak számára napi valóság.

Világunk jobb hely ott, ahol a vallásszabadság virágzik” – áll a nyilatkozatban.

A Potomac Akcióterv a vallásszabadság jogának védelmét és az ehhez szükséges tennivalókat helyezi előtérbe. Leszögezi, hogy az egyes országoknak erőteljesebben kell pártolniuk a vallásszabadság ügyét, és jobban egyeztetniük kell egymással e szabadságjog érvényesítése és a vallásuk miatt üldözöttek megsegítése érdekében. Az akcióterv sürgeti, hogy az államok vegyenek igénybe megfelelő diplomáciai, humanitárius és más szükséges eszközöket annak érdekében, hogy megvédhessék népüket a népirtástól, a háborús bűnöktől az etnikai tisztogatásoktól.

A dokumentum augusztus 3-át a vallásuk miatt üldöztetést szenvedő túlélők emléknapjává nyilvánítja. 2014-ben ezen a napon kezdődött az Irakban élő jazidi kisebbség üldözése, férfi tagjainak lemészárlása az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet által.

A washingtoni tanácskozáson több mint 80 ország képviselői és több mint 175 civil szervezet tagjai vettek részt. Első két napját a civil társadalmaknak és a vallásüldözés elől menekültek beszámolóinak szentelték, csütörtökön pedig miniszteri szintű tanácskozást tartottak. A zárónapon felszólalt Mike Pence amerikai alelnök is.

Járai Judit, MTI 

Fotó: Mike Pence beszéde a tanácskozáson (forrás: Youtube)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!