Kedves üldözők és népírtók! Ma rátok is gondolunk!

A jobb és bal latrok sorsának tanulsága kinek megnyugtató, kinek kevésbé az, de semmiképp sem semleges, és mint minden mozzanat Jézus evangéliumokban feljegyzett működéséből, ez is valahogy mindig aktuális. Hogyan álljunk a nyilvánvalóan bűnben vergődő embertársainkhoz, mikor tudjuk, Isten számára sosincs késő a bűnbocsánatra?

Szorongás, pánik, terror. Fogalmak, állapotok, melyek évtizedről évtizedre fokozódva, egyre jobban bénítják meg egész társadalmak lelkét, minden Isten nélkül leélt percben. Igaz is, hogy Isten nélkül nem tudunk az elmúlás, elfeledés gondolatával mit kezdeni. Kétségbeejtő lehet a feszültség, ha azt hisszük, nincs perspektíva, nincs folytatás, látva, hogy Földünk erőforrásainak jelenlegi mértékű felhasználásával a bolygó és emberiség jövőjét nézve nem beszélhetünk száz évekről. Mindennek tetejében, még nekünk, keresztényeknek is, ha csupán rövidtávon is, csak a saját életünk hosszában gondolkodunk, dühítő lehet, hogy ebben a parányi időben is robbantásokkal, terroristákkal, üldöztetéssel, nyomorral, bizonytalan politikai helyzetekkel kell szembenézni és helytállni. Az egész világ mintha Damoklész kardjaként függne a fejünk fölött.

Mégis az Isten az, aki képessé tette az első évszázadok vértanúit is arra, hogy bátran szembenézzenek minden nehézséggel. Isten az, aki a mostani közel-keleti helyzetben is tartja Lelkét az emberekben, akik erős magként – ugyan mustármagként már – maradnak meg a genocídium közepén, és Ő az, aki a nyugatról érkező, emberélet iránt teljes közönyt mutató kultúra nyomása alatt, a sokszor pénzt és kényelmet vakon ünneplő felebarátaink között a mi szívünket és lelkünket a helyén, egyenesen tartja.

Szent II. János Pál pápai tevékenységének érdemei végeláthatatlan listáján tartják számon, hogy a marxizmus világszerte megbukhatott, vagy, hogy a „test teológiája” kapcsán beszélhetünk akár keresztény szexuális forradalomról is. Mégis, egyedül azért hoznám őt most elétek, mert képes volt arra – háromszor is –, ami ifjú korom újszövetség olvasásaiban talán a leginkább szemet szúrt, és ami talán nekünk, mindannyiunknak is nagyon nehezen mehet.

Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! /Mt5 44-48/

János Pál megbocsájtott az ellene merényletet elkövető Ali Agcának. Megbocsájtott már, akkor, mikor éppen eszméletéhez jutott kórházi ágyán és még nem tudták azonosítani az elkövetőt; megbocsájtott a Szent Péter téren, Úrangyala-imádságban is, majd a személyes találkozás alkalmával Agca cellájában is. Akár „embertelen teljesítménynek” is nevezhetnénk ezt, és valóban nem járnánk messze az igazságtól, hiszen ilyet önmaga erejéből ember nem képes megtenni.

Arra hívlak benneteket, hogy imádkozzunk együtt mindazon fundamentalista iszlamista csoportokért, terrorszövetkezetekért, sejtekért, egyénekért, radikalizálódó lelkekért, akiket – lényegtelen, milyen okok következtében – eltévelyedésükben tetteik olyan utakra vittek, amelyek összeegyeztethetetlenek isteni teremtettségükből fakadó méltóságukkal.

Az én családomat nem hurcolták el, rokonaimat nem végezték ki, nem szenvedek üldöztetést. Hazámban, Istennek hála, nincs háború és nem kell azért elhagynom házamat, mert lebombázták.

Mondhatnák, nekem könnyű imádkozni azokért, akik ezeket a szörnyűségeket véghez viszik mind a mai napig, mert nem voltam ott egyetlen nyilvános keresztény-kivégzésen sem és igazuk volna.

Tényleg könnyebb imádkoznom értük, mint azoknak, akik golyózápor közepette, karjukon feleségeikkel és gyermekeikkel menekülnek, de pont azért teszem. Isten Lelke nyugszik rajtunk, így hatalmunk van a világban körüljáró Gonosz fölött.

Istennek ma tett ígéretem szerint megfogadtam, hogy egy hónapig, minden nap imádkozom ezekért az eltévedt lelkekért. Erre hívlak benneteket is. Emlékezzünk rá, hogy Krisztus őértük is meghalt.

Varga Gergő Zoltán

 

Az S4C.News által közzétett, üldözött keresztényekért szóló ima itt olvasható.