Ferenc pápa fogadta a ROACO közgyűlését a szervezet fennállásának 50. évfordulóján

A Keleti Egyházakat Segítő Mű (ROACO) június 19-22. között tartotta 91. közgyűlését Rómában a Jézus Társasága anyaházában. Pénteken délben fogadta az ülés száz résztvevőjét a pápa.

A keleti egyházaknak segítséget nyújtó segélyszervezetek munkája az elmúlt évek eseményeinek fényében még inkább fontossá vált, mert – ahogy a pápa levelében fogalmazott – fennáll a veszély, hogy eltörlik a keresztény jelenlétet a Közel-Keletről. 

A Közel-Kelet ma nehéz és fájdalmas helyzetek kereszteződése. Fennáll annak a veszélye, hogy eltörlik – el akarják törölni – a keresztények jelenlétét a Közel-Keletről. Ezzel azonban a Közel-Kelet megszűnik önmaga lenni – kezdte rögtönzött beszédét a pápa. Egyes világi hatalmak nem aggodalommal tekintenek a Közel-Keletre, annak kultúrája, hite és az ott élő népek élete miatt, hanem azt nézik, hogyan kaparinthatnak meg belőle egy darabot és növelhetik befolyásukat. Sajnos a számok azt mutatják, hogy egyre kevesebb a keresztény a térségben. A szíriai apostoli nuncius is megerősítette ezt a csökkenő tendenciát: sokan nem akarnak visszatérni Szíriába, bár szeretik szülőföldjüket, hitüket, de túl nagy volt a szenvedés.

A migráció súlyos problémája és a fegyverkezés bűne

Közel-Kelet a kereszténység bölcsője, Jézus földje – folytatta gondolatmenetét Ferenc pápa. Hálásan megköszönte a Keleti Egyházakat Segítő Mű munkáját, mely rendkívül fontos az ősi nagy, keleti egyházak fennmaradása szempontjából. Szólt a migráció súlyos problémájáról. Libanonban a lakosság egy harmadát menekültek teszik ki, jórészt szíriaiak. Jordániában is sok szíriai lelt menedékre, aztán Törökországban és Európában is. A Közel-Kelet népei nagy bűn miatt szenvednek: a hatalomvágy, a háború egyre erősödő bűne miatt, melyet kifinomult fegyverekkel űznek. Kevés a kórház, az iskola, szenvednek a gyermekek, mert a bombázás mindent elpusztít.

Kevesebb dőzsölés, több segítség a szenvedő lakosságnak

De nekünk is van egy nagy bűnünk Közel-Kelettel szemben – mondta még a Szentatya. Van néhány olyan pap, püspök, szerzetesi kongregáció, amelyik szegénységet hirdet, de gazdag módjára él. Én azt szeretném, hogy ezek a „dúsgazdagok” több lemondással éljenek szegény testvéreik javára – kérte a pápa, majd hozzátette: Az Úr nem fogja magukra hagyni őket. A Közel-Kelet nagy reménység, amelyet ápolnunk kell. Olyan lelki valóság, amelyért dolgoznunk kell. Nagyon köszönöm nektek! – zárta rögtönzött beszédét a ROACO tagjaihoz Ferenc pápa.

A ROACO 50 éves fennállása

Leírt, és átadott beszédében a pápa elismerő szavakkal köszöntötte többek között a közel-keleti országok pápai képviselőit, akik minden nap elkísérik a keresztény lakosság vagy más vallási hagyományok követőinek reményeit azokon a földeken, amelyeket sajnos konfliktus és szenvedés sújt. Háláját fejezte ki a katolikus segélyszervezetek képviselőinek és a Keleti Kongregáció jótevőinek is együttműködésükért. A pápa arra hívott, hogy a jeles évforduló alkalmával emlékezzenek az eddig nyújtott segítségre és jótékonyságra. Sok hívő nagylelkűségének köszönhetően vált lehetővé, hogy a keleti katolikus egyházak az anyaországban és a diaszpórában is fejlődni tudtak és tovább folytathatták az evangéliumi tanúságtételt. A konkrét szolidaritás segítséget jelentett a háborúk és az elvándorlás okozta válsághelyzetekben, de elsősorban biztosította a keleti katolikus egyházak életét: a pasztorális tevékenységet és az evangelizálást, a szociális és segítségnyújtási kezdeményezéseket.

Prófétai jelenlét a Közel-Keleten

A keleti katolikus egyházak élő tanúságtevői az apostoli eredetnek. Arra kaptak meghívást, hogy megőrizzék és terjesszék a pünkösdi tűz szikráit. Minden nap arra hivatottak, hogy újra felfedezzék saját prófétai jelenlétüket minden helyen, ahol zarándokként jelen vannak. Kezdve Jeruzsálemtől, a Szent Várostól, amelynek különleges identitását és hivatását meg kell őrizni a feszültségek és politikai viták ellenére is. A keresztények jelenléte – még ha kis nyájról is van szó – a Lélekből meríti az erőt a tanúságtétel missziójához, amely ma sürgetőbb, mint valaha – hangsúlyozta Ferenc pápa. A szenthelyekről szülessen meg az erő megújult lelkülete, amely átjárja a szentföldi és a közel-keleti keresztényeket, hogy megértsék sajátos hivatásukat, és hogy értelmet adjon hitüknek és reményüknek.

Tanúságot tenni az Evangéliumról

A keleti katolikus egyházak hívei őrizzék meg prófétai megbízatásukat, vagyis hogy hirdessék Jézus evangéliumát a szekularizált közegekben is, ahová bevándorlóként vagy menekültként érkeznek. Találjanak befogadásra gyakorlati szinten és az egyház életében is ezekben az országokban, megőrizve hagyományaik örökségét. Ők képesek tanúságot tenni nekünk, akiknek a szíve már gyakran eltompult, arról, hogy még mindig érdemes élni és szenvedni az Evangéliumért, akkor is, ha kisebbségben vagyunk, vagy ha üldöznek minket, mert az Evangélium minden idők emberének az öröme és élete.

Tovább haladni a Feltámadt Krisztus egyházaként

Végül Ferenc pápa köszönetet mondott a Keleti Egyházakat Segítő Mű munkatársainak, hogy szeretetgesztusaik által, amelyek támogatják a keleti egyházak életét, Péter utóda folytatni tudja küldetését, hogy lehetséges utakat keressen a keresztények látható egysége felé. Míg alázattal és őszinte szívvel keressük a távolabb levő testvéreink kezét, saját gyermekeinket nem szeretjük kevésbé, vagy nem feledkezünk meg róluk. A szervezet segítségével mindig meghallgatásra és segítségre találnak, hogy tovább haladhassanak a Feltámadt Krisztus egyházaként a kihívások, a spirituális vagy anyagi szenvedés által a Közel-Keleten és Kelet-Európában – zárta beszédét Ferenc pápa a Keleti Egyházakat Segítő Mű közgyűléséhez.

Forrás: Somogyi Viktória/Gedő Ágnes – Vaticannews

Kép: ANSA

S4C