Annak érdekében, hogy minél inkább visszaszorítsák a muzulmán országok befolyását a bulgáriai iszlám vallásra, egy új törvénnyel megszüntethetik, hogy az ottani vallási felekezetek külföldi anyagi segítséget kapjanak. Ez különösen aggasztó a katolikusokra nézve, akik kisebbségben vannak Bulgáriában, és akik nagyban függenek a külföldi segítségtől.
Azzal az indokkal akarják bevezetni ezt a törvényt, hogy megakadályozzák a radikális iszlám jelentős elterjedését Bulgáriában, különösen az ország déli részén. A nemzeti párt egyik képviselője vetette fel az ötletet, hogy változtassák meg a vallásokra vonatkozó törvényeket, amiket még 2000-ben vezettek be. Később a három legnagyobb párt, a GERB (konzervatív párt), a BSP (szocialista párt) és a DPC (liberális párt) vezetői – anélkül, hogy belevonták volna az eredeti ötlet gazdát – összeültek, hogy új törvény javaslatot készítsenek, amit május 4-én tártak a Parlament elé. Ez a javaslat megvitatásra még nem került.
A katolikus egyház azonban máris aggodalmát fejezte ki a változtatások lehetséges következményeit illetően.
Valójába ez a törvény azt jelentené, hogy a kormány támogatná anyagilag azokat az egyházakat, amelyeknek a hívei több, mint a népesség egy százalékát teszik ki, minden hívőt 5 euróval. Cserébe “a szervezeteknek minden fajta külföldi anyagi segítséget tilos lesz elfogadniuk az Egyházügyi Hivatal előzetes jóváhagyása nélkül”- magyarázta el az olasz SIR lapnak Christo Projkov, a szófiai görög katolikus egyházmegye püspöke.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Bulgária lakosságának hatvan százaléka ortodox, nyolc százaléka muzulmán, és csak a 0,66%-a katolikus, és 0,87%-a protestáns felekezetekhez tartozik.
hirdetés“Az állam mindig igyekezett türelmes lenni a vallási kisebbségekkel szemben, de ez a tolerancia elveszni látszik az új törvényjavaslat megszavazásával” – nyilatkozta a bolgár püspöki kar elnöke. A tény, hogy a katolikusok külföldi segítség nélkül maradnak, félelemmel tölti el a vallási vezetőket. “Külföldi segítség nélkül nagyon nehéz lesz számunkra itt az élet” – mondta Gillier atya.
Ráadásul ez az új törvény egy “vallási megosztottságot is okozhat Bulgáriában, ahol már évszázadok óta jelen vannak a különféle egyházak, hiszen minden állami támogatás az ortodox és a muzulmán egyházak javát fogja szolgálni.” – tette hozzá Christo Projkov.
“A hívek arányának megfelelően kiosztott egyházi segítség nem haladja így meg a hét millió eurót”- mondta Gillier atya, és hozzátette, hogy így lehetetlen lesz egyházi iskolákat működtetni, és nem misézhetnek majd külföldi papok anélkül, hogy egy bolgár is jelen lenne mellettük. “Sőt, az se biztos, hogy olyan külföldiek misézhetnek, akik már évek óta itt élnek”- tért ki személyes problémájára is a francia pap, aki már huszonnégy éve Bulgáriában él.
A katolikus egyház közbe fog lépni a hívei érdekében, és megkéri a bolgárokat, hogy változtassanak a törvény javaslaton, mivel, ahogy Gillier atya jól összefoglalta: “Ha a három nagy párt egyetért ennek a törvénynek az elfogadásában, akkor csak külföldről várhatunk segítséget. Reméljük, az Európai Unió megtalálja a módját, hogy nyomást gyakoroljon Bulgáriára, és visszavonják ezt az értelmetlen törvényt.”
Fordította: Ungvári Ildikó
Forrás: LaCroix
