Kenyai érsek Budapesten: Miénk a jövő és miénk a lehetőség, hogy nagy változásokat hozzunk létre!

Mély nyomokat hagyott bennem az egy évvel ezelőtti kenyai látogatás, a helyszíni tapasztalatok, az Anthony Muheria érsekkel folytatott beszélgetés – vezette fel a rendezvényt a házigazda Sajgó Szabolcs jezsuita, a Hungary Helps program jószolgálati nagykövete.  

Több tabutéma miatt is fontos volt a kenyai érsekkel való találkozó – egészítette ki őt Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár rámutatott: az európai közbeszédben érzékeny téma az egyház szerepe a társadalmak jólétében. Mint mondta,

az emberiségnek olyan globális kihívásokra kell megoldást találnia, mint a szegénység, migráció, a fegyveres konfliktus és az éghajlatváltozás. A másik érzékeny téma, amely még mindig tabunak számít, a keresztényüldözés.

Azbej Tristan kiemelte: hazánk szolgáló szolidaritása az a vezérelv, amit humanitárius programjain keresztül megvalósít annak reményében, hogy megmaradnak a keresztény közösségek szerte Afrikában és a Közel-Keleten.

Az államtitkár szerint a magyar kormány idehaza és külföldön egyaránt stratégiai partnerként tekint az egyházakra, ami szinte egyedülálló Európában.

„A nyugati világ liberális politikai diskurzusában a szélsőséges szekularizmus diktál.

Európában az egyház és az állam szétválasztását úgy értelmezik, hogy az egyház hallgasson és maradjon a templom falai között, az állam pedig zárkózzon el tőle” – mutatott rá a szélsőséges jelenségre.

Azbej Tristan kifejtette; ez a doktrína száműzi az együttműködés lehetőségét és méltatlanul bánik az egyházakkal, ahelyett, hogy felismerné  a bennük rejlő hatalmas erőt és lehetőséget, hiszen a keresztény egyházak szociális, oktatási, betegellátási, humanitárius, jószolgálati munkájuk  révén emberek tízmillióin tudnak segíteni.

Az államtitkár kitért arra is, hogy nem csak az egyházak társadalmi szerepéről hallgatnak, hanem korunk keresztényüldözését is ugyanolyan hallgatás övezi.

Kenyában ugyan nincs rendszerszintű keresztényüldözés, de egyre aggasztóbb a külföldi iszlamista terrorszervezetek térnyerése. Példaként említette a  2015-ös mészárlást, amikor is Kenyában nagycsütörtökön száznegyvennyolc keresztény halt vértanúhalált. Tavaly év végén pedig egy távolsági buszt állítottak meg terroristák, azokat pedig, akik nem tudták elmondani a muszlim hitvallást, helyben kivégezték.

„Mi nem felejtjük el ezeket a mártírokat, de nemcsak emlékezünk rájuk, hanem hitet is teszünk amellett, hogy nem fogunk csöndben maradni és hallgatni a keresztényüldözésről!” – mondta.

Magyarország 2016-ban ezért emelte elsőként a világon kormányzati szintre az üldözött keresztények megsegítését – tette hozzá Azbej Tristan.

 

Anthony Muheria nyeri érsek élőadásában hangsúlyozta: nemsokára a keresztények és a katolikusok zöme Afrikában fog élni, de a gyakorló keresztények többsége már biztos, hogy ezen a kontinensen, illetve Dél-Amerikában található. Meglátása szerint ezért a kereszténység szempontjából Afrika a remény és a jövő kontinense lehet.

„Miénk a jövő és miénk a lehetőség, hogy nagy változásokat hozzunk létre a világban.

Viszont Afrika ereje egyben a gyengesége, Achilles-sarka is. A kontinensen rendkívüli energia szabadul fel, és nagy kérdés, hogy ezt az erőt mire fogjuk használni” – tette hozzá az érsek.

Anthony Muheria szerint egymással rivalizáló érdekcsoportok versengenek az Afrikában rejlő lehetőségekért, az afrikaiak életéért és lelkéért.

 Ezért fontos, hogy segítsék Afrikát, azon belül pedig Kenyát, hogy a kenyai nép javára tudjuk felhasználni ezt a hatalmas erőforrást – mondta.

Rámutatott: Kenyáért mindig is hatalmas versengés folyt. Az ománi szultanátus nagy befolyásra tett szert a partok mentén, az európai katolikus és protestáns misszionáriusok pedig felépítették az ország szociális és oktatási hálózatát, amiken keresztül evangelizálódott a társadalom. Az egyházak hatékonysága abban tükröződött, hogy az egész kontinens oktatási rendszere a misszionáriusok tevékenységének volt köszönhető –tette hozzá a kenyai érsek.

Muheria szerint a kereszténységet ajándékként kapták Európától annak ellenére, hogy gyarmatosították a kontinenst. A gyarmati rendszer felbomlása után a függetlenséget elnyerő országokban előfordult a kereszténység megtagadása, de az egyházak megmaradtak, sőt megerősödve jelentős szerepet vállalnak a szociális, oktatási és jószolgálati intézmények fenntartásában és működtetésében.

Előadásában rámutatott arra is, hogy Afrikában a legnagyobb problémákat a törzsi és vallási viszályok gerjesztik. Mint mondta, a generációkon átívelő gyűlölet még mindig mérgezi a társadalmat, és sokszor sajnos a keresztények is részt vesznek ezekben a konfliktusokban.

A másik súlyos probléma a nehéz gazdasági helyzet, ami szegénységet és munkanélküliséget teremt.  Míg az iszlám vallási vezetők iskoláztatást és családtámogatást kínálnak a muszlim hitre áttérőknek,  addig  a magukat kereszténynek valló, ugyanakkor nem az evangéliumot hirdető szekták csodákkal és ígéretekkel csalogatják el a hagyományos keresztény egyházakhoz tartozó híveket – mondta Anthony Muheria.

Mint mondta, ezért is fontos, hogy legyenek támogatói a hagyományos egyházaknak, akik évszázadok óta megkülönböztetés nélkül segítenek az afrikai rászorulókon. Megköszönte Magyarország humanitárius szerepvállalását, amelyet a Hungary Helps programon keresztül valósít meg.

 

Kiemelt képünk az S4C News/Vasárnap.hu felvétele.