Zsinati Oktatási Iroda: Gyermekközpontú, hazafias és 21. századi az új NAT
Van-e helye Wass Albertnek vagy Herczeg Ferencnek a kerettantervben? És mik azok a tényezők, amiket mindenképpen figyelembe kell venni a gyermekek oktatása során? A Reformatus.hu-n megjelent interjúban Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője beszél arról, hogy milyennek látja a módosított, 2020 szeptemberétől életbe lépő Nemzeti alaptantervet – református szemmel.
Papp Kornél szerint az új, módosított Nemzeti alaptantervben sikerült megnyitni a kulcspotenciák rendszerét, melyet a munkaerőpiac és a felsőoktatás igényei alapján alakítanak ki a köznevelésben. Megvalósul az óraszámcsökkentés, és a műveltségi területeken a kötelező tananyag mértéke is csökkenni fog.
A Zsinati Oktatási Iroda vezetője szerint
a módosítás különös értéke, hogy a hazafias nevelést még jobban kidomborítja, mint azt a 2012-es NAT tette.
Ezenkívül hangsúlyosabb lett a digitális készségek fejlesztése, a pénzügyi tudatosság, a teremtett környezet, az egészség és a természetvédelem szerepe, s például a matematikában a hétköznapi matematikai ismeretek szerepe.
A módosított NAT néhány szóban összefoglalva: gyermekközpontú, hazafias és 21. századi.
Református szemszögből
Papp Kornél szerint az elmúlt két évtizedben hiányzott a belső igény az önálló református kerettantervre. Ennek fő oka az, hogy kizárólag papíralapú tankönyvekben gondolkodhattunk, ahhoz viszont kevés tanulónk van egy-egy évfolyamon, hogy érdemes lenne saját tankönyveket kiadni – mivel az alacsony példányszám miatt drága lenne.
A helyzet most sem változott. Ha azonban megismerjük – valószínűleg két-három hét múlva – az állami kerettanterveket, új döntési helyzet alakul ki. Ezek vélhetőleg a már megismert kulcsszavakra épülnek majd, amelyekkel egyetértünk: gyermekközpontúság, hazafiasság és 21. századiság. Papp Kornél szerint akkor el kell gondolkodni egy önálló református kerettanterv kidolgozásán, ha fontos értékek felett siklana el a kerettanterv.
Hogy mi nem sikkadhat el a kerettantervben, arra a Zsinati Oktatási Iroda vezetője két példát hoz fel.
„Ha a kerettanterv átlép a 17. század reformációs vonulatán, Bocskain, Bethlen Gáboron, Erdély aranykorán és a szabadságharcos, Habsburg-ellenes narratíván, akkor igenis kell az önálló kerettanterv.
Ha e témák beépítése a választható órakeretekkel sem biztosítható, akkor nemcsak én, hanem történelem szakos kollégáim is jelezni fogják az igényüket. Úgy is mondhatnám, ha ezek kimaradnak, talán én is kiállok egy táblával, amire azt írom majd: »Bocskait szeretnék tanítani«.”
Kikről tanuljanak gyermekeink?
Papp Kornél az interjúban kifejti, az alaptanterv ellen tiltakozók valószínűleg semmit sem olvastak például Wass Alberttől, de valószínűleg a NAT korábbi, 2012-es változatát sem látták, mert abban már Wass és Herczeg Ferenc is szerepelt.
Furcsa, hogy nem ismerik, mit kellett volna már tanítaniuk eddig.
„Kevesen tudják, de Wass Albert az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka is volt” – említi a református vonatkozást A Zsinati Oktatási Iroda vezetője.
Az eredeti interjú a Reformátusok Lapja február 23-i számában jelent meg. A teljes interjú a linkre kattintva online is olvasható.
Kiemelt képünk forrása: unsplash.com
A témában olvasásra ajánljuk:
Rétvári: Az ellenzék szerint az a baj a NAT-tal, hogy nem nemzetközi, hanem nemzeti
Takaró Mihály: Soha nem kaptak a tanárok nagyobb szabadságot, mint most
Az új Nat segíti, hogy a diákok megértsék a magyarság sajátos történelmi szerepét
