Egy pápa a kommunista rezsimmel szemben – konferencia II. János Pál emlékére
Október 12-én, pénteken a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Instytut Pamieci Narodowej konferenciát rendezett a budapesti Parlament felsőházi termében Szent II. János Pál pápává választásának negyvenedik évfordulója alkalmából.
Az eseményt Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntője nyitotta meg, amelyben a jelenlévőket testvérekként szólította meg, hiszen Krisztusban mindnyájan testvérek vagyunk. Ezt követően Földváryné dr. Kiss Réka, a NEB elnöke, és Dr. Jarislaw Szarek, az IPN elnöke is köszöntötte a résztvevőket.
A konferencia témája II. János Pál pápának a Szovjetunióval való viszonya volt, a pápa befolyása a szovjet blokk országaiban, és közreműködése a kommunista rendszer bukásában.
Többek között felszólalt Dr. Veres András, győri megyéspüspök, a NEB részéről Soós Viktor, lengyel oldalról pedig Dr. Andrzej Dobrzynski, Igor Halagida, valamint Andrzej Zwolinsky.
Szinte minden előadó belefonta beszédébe János Pál híres mondatát, a konferencia jelmondatát, amellyel első pápai beszédét kezdte; “Ne féljetek!’. A szent pápa ezt üzente mindenkinek; „ne féljetek” a megfélemlítéstől, a diktatúrától, a keresztény értékek elnyomásától, egy olyan rendszerben, amely a keresztény vallást csupán a “nép ópiumának”, babonának, ámításnak tartja.
Dr. Veres András II. János Pál egyházkormányzásáról beszélt. Ahogy később a többiek, ő is kiemelte a pápa fontos szerepét a Szovjetunió bukásában, azonban idézte János Pál egy korábbi megnyilvánulását is, amely szerint “a Szovjetunió bukását maga a rendszer okozta, hiszen egy antropológiai tévedésen alapul”. Beszélt Karol Wojtyla nyitottságáról a modern világ felé, és két érdekes történetet is megosztott a pápa temetésével kapcsolatban. A temetési szentmisén Wojtyla koporsóján egy imádságos könyv feküdt, melyet a szertartás után a szél fúvása ide-oda lapozgatott, majd a szentmise végén a könyv becsukódott. Később, mikor a koporsót bevitték a templomba, megemelték a halott fejét, aki még egyszer visszanézett a Szent Péter térre. Mindenki integetni kezdett megszokásból, így búcsúzott el utoljára a tér közönsége a pápától.
Soós Viktor a magyar állampárt reakciójáról beszélt a pápa választására, hogy a kezdeti félelem ellenére hogyan vált a katolikus egyház a legnagyobb szervezett ellenzékké a Szovjetunióval szemben.
Dobrzynski a pápa Oroszországhoz való viszonyát igyekezett megértetni a II. Vatikáni Zsinat tükrében. János Pál szerint a legfontosabb emberi jog a vallásszabadság, de sokat harcolt más emberi jogok védelmének érdekében is, ahogy ezt Henryk Skorowsky is hangsúlyozta előadásában.
Igor Halagida fontosnak tartotta kiemelni, milyen sokat tett Karol Wojtyla a görögkatolikus egyház elismeréséért.
János Pál pápa az egyik legnehezebb időszakban foglalta el a Szentszéket, de kitartóan, és elkötelezetten harcolt az elnyomó diktatúrák ellen, és a keresztény értékek védelmében. A Budapesti konferenciát megelőzően a héten Krakkóban is megemlékeztek a “Béke és Mindenki Pápájáról”.
Ungvári Ildikó
