Hívás – 22. alkalommal rendezik meg a Faludi Filmszemlét

A jezsuita rendtartomány által immáron 22 éve létrehozott filmszakmai rendezvény az idén húsz ország közel félezer filmesének alkotásaiból állt össze, melynek keretében összesen 14 órányi animációs-, kisjáték-, kísérleti- és dokumentumfilmet vetítenek a Premier Kultcafé termeiben. A hagyományosan tematikus fesztivál idei mottója a Hívás. A filmes kategóriák győzteseiről az Almási Tamás, Lázár Kovács Ákos, Karl Markovics, Kassay Réka és Ujj Mészáros Károly által képviselt zsűri dönt.

Idén különleges programmal indul a fesztivál, hiszen november 26-án 18:00 órától, az Osztrák Kulturális Fórum és a Faludi Ferenc Akadémia szervezésében a filmszemle zsűrijét vezető, Oscar-díjra jelölt színész-rendező Karl Markovics Lélegzés című, többszörösen díjazott filmjét lehet megtekinteni a Művész Moziban, a vetítést követően pedig személyesen is találkozhat a nagyérdemű a rendezővel. Az előadás ingyenes, jegyek a Művész mozi pénztárában igényelhetők.

Évek óta a filmfesztiválhoz fotópályázatot is hirdetnek. Ebben a kategóriában a zsűrit Wojciech Grzędziński, Haris László, Korniss Péter és Kosmály Gábor alkotják, akik az önálló fotográfiák és a sorozatok közül is díjazzák a legjobbakat. A díjazott alkotásokat 2019. november 30. és 2020. január 31. között láthatják az érdeklődők a Párbeszéd Házában.

Egy új kezdeményezés is társul az idei szervezéshez, amelyben videós sorozatban olyan hiteles személyeket szólaltatnak meg, akik az idei mottóhoz kapcsolódva osztják meg élményeiket. A sorozat, melyben a Párbeszéd Házában vendégül látott alkotók szólalnak meg, elérhető a  A Faludi Filmszemle Youtube csatornáján, Facebook- oldalán, valamint az esemény Instagram-oldalán.

A közelgő filmszemléről kérdeztük Lázár Kovács Ákost, a szemle szakmai vezetőjét:

– Miért éppen a Hívás a mottó az idei évben? Mi az üzenete az idei filmszemlének?

– A jezsuita rendtartomány illetékeseivel és a filmszemle szervező csapatával minden évben arra törekedtünk, hogy egy-egy fontos motívum – mint például a csoda, áldozat, kegyelem, bizalom, hűség, szerelem, barátság –  a zsidó-keresztény hagyományokhoz visszanyúlva azokat az erkölcsi értékeket helyezzük a középpontba, melyek a mindennapok során kísérnek és terelnek bennünket. Úgyszólván hívnak bennünket, és megtartanak a helyes úton.

Fontos volt számunkra a mottóválasztásnál, hogy ebben az évben ahhoz a világegyházban is fontos misszióhoz csatlakozzunk, mely a szerzetesi és papi hivatásokat helyezi fókuszpontba, és ennek az elhívásnak a szépségét is bemutatja. Lényeges számunkra, hogy olyan filmek és fotográfiák készüljenek, amelyek eredeti mondanivalót hordoznak magukban. Lehet, hogy adott esetben szakmai szemmel nem a legpontosabb alkotások, de a mondanivalójuk egy értékes üzenet a szemlélő számára.

– Közel félezer alkotás közül mi az, ami segítségére lehet a zsűrinek a nehéz döntés egyszerűsítésében, a nyertesek kiválasztásakor?

– A zsűri munkáját kívánja segíteni, hogy a több mint 450 pályaművet három kategóriába lehetett beküldeni, úgy mint a rövidfilm, a dokumentumfilm és az animációs filmek osztálya. Ezen belül érkeztek hozzánk fantasztikus, profi rendezőktől és filmesektől anyagok, de lehetőség adódott olyanoknak is pályázni, akik valamilyen módon elhívást éreztek a filmezés irányába, és az erkölcsi értékeket megragadva ebben a művészi köntösben interpretálták a művüket. 

Ami szakmai szemmel különösen fontos minden alkalommal számunkra, hogy a zsűri is olyan emberekből tevődjön össze, akik kiemelkedő alakjai a szakmának. Eleinte csak hazai pályázók és zsűrizők voltak, de idővel egyre bővült a sor, és már a határokon átívelő, nemzetközi szintűvé vált a szemle.

A program során mindig lehetőséget kívánunk biztosítani a pályázóknak arra, hogy a zsűri tagjaival személyesen találkozhassanak, szakmai eszmecserét válthassanak. Ez által mintegy mentorként tanácsokkal vértezhetik fel a zsűritagok a jelenlévő pályázókat. A szakmai együttműködés, egymás munkájának segítése is célunk.

– A fotók tekintetében mi ad támpontot a zsűri munkájának?

– A fotókat is kategorizálva tudja a szakmai zsűri osztályozni, méltatni. Ahogyan a filmeknél, a képek esetében is a Hívás áll a középpontban. A kategóriák szerint lehetőség volt akár egyéni fotóval vagy fotósorozattal pályázni. Ahogy a filmeseknél, itt is fő szempont, hogy a zsűri olyan jeles szakmabelieket vonultasson fel, akik munkájukkal és jelenlétükkel értékes útmutatást tudnak adni a most bontakozó, tehetséges alkotók számára. Ez a fórum összehozza őket. 

A cél a képek tekintetében ugyancsak az volt, hogy az erkölcsi értékeket ragadja meg az alkotás, és úgy hasson a szemlélőre. A belőlük összeállított kiállítás így kíván jel lenni az érdeklődők számára.

– Milyen visszhangja van az immáron évtizedekre visszatekintő filmszemlének a közönség terén?

– Ez egy közös ünnep. Itt, ilyenkor nem csak a filmesek gyűlnek össze egy szakmai találkozóra, akik amúgy év közben is ezen a területen tevékenykednek, hanem a közönség is velünk együtt mozog. A pár nap során nem annyira a verseny szelleme a központi, hanem az egész rendezvény egy közösségi ünnepként van jelen. Egy közösségé formálja az alkotókat, a kíváncsi nézőket, azokat, akik messzi földről vagy a határon túlról érkeznek a filmjeik mentén. Vagy éppen az ország bármely pontjáról pályáznak képükkel, fotósorozatukkal.

Kezdetben a szemlét az Urániában tartottuk meg, majd a kis termek felújítása miatt kellett váltanunk, így a Premier Kultcaféban találtuk meg az új helyünket. Azt tapasztaljuk, hogy nem számított a helyszín váltása, a közönségünk hűen követett minket. Ezen kívül év közben is vannak különböző rendezvényeink, filmvetítések, kiállítások, és azokat az alkalmainkat is készséggel látogatják az érdeklődők.

A 22. filmszemlénk ideje alatt a pályázaton kívül beérkezett filmekből egy válogatást is összeállítottunk a közönség számára, hiszen közel ötszáz filmet képtelenség lenne ennyi idő alatt megtekinteni. Viszont ezekkel a válogatásokkal a közönségünk számára kedveskedünk, illetve tömör ízelítőt adunk abból a színes palettából, melyről néha az irgalom, a boldogság, a fájdalom, a humor vagy éppen a komolyság kap teret a filmvásznon. 

Kiemelt képünk forrása: Párbeszéd Háza sajtóosztály