Jöhet az új gazdaságvédelmi akcióterv

Ugyanakkor jelezte, Magyarország nem független az Európai Unió más tagállamainak gazdaságától. A magyar külkereskedelem közel 80 százaléka az unió tagállamaival zajlik, és a jelentős hatással bíró német növekedés erősen mérséklődött az elmúlt években.

Azért, hogy a negatív gazdasági folyamatok a lehető legkisebb hatással bírjanak hazánkra, és a magyar gazdaságot a recesszió közeli állapottól megóvják, második gazdaságvédelmi akciótervet kíván a kormány elfogadni a következő év legelején – jelezte a miniszter. Ennek konkrét intézkedéseiről nem tudott tájékoztatást adni.

Gulyás Gergelyt kérdezték Jakab Péter (Jobbik) előző napi parlamenti akciójáról, amikor elfoglalta a kormányfő székét és többszöri felszólítás ellenére sem akarta elhagyni azt. A tárca vezetője – aki a Fidesz országgyűlési képviselője is egyúttal – úgy reagált: a gyermekek jogairól szóló napot néhányan összekeverték a gyermeknappal.

Úgy tűnik, az ellenzék egy jó részének a parlamentben gyermeknapot is tartani kell, amikor külön bemehetnek és bármelyik székbe beülhetnek

– mondta. Azt, hogy Jakab Péter akciója a parlamenti fegyelmi jog szempontjából mit jelent, az Országgyűlés hivatott eldönteni – tette hozzá.

A minisztert kérdezték arról is, hogy 24 órája folyik a parlamentben az országgyűlési törvény, illetve a házszabály szigorításának vitája. Szavai szerint 24 óra elteltével valószínűleg az ellenzék újat mondani már nemigen tud. Kijelentette: a mostani szabályozás semmilyen új fegyelmi vétséget nem emel be, azt büntetik, ami eddig is büntetendő volt.

Amit egy munkahelyen senkinek nem engednek meg, az a magyar Országgyűlésben sem megengedhető 

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki kitért arra is, hogy az Európa számos országában a szabályozás jóval szigorúbb.

A miniszter megerősítette, nem támogatják a dugódíj bevezetését, a vonatkozó elképzelések kidolgozatlanok, és aggodalomra adnak okot. Ez „Demszky-korszak hagyatéka”, és az új főpolgármesternek kell eldöntenie, mit tesz vele. A dízelautók esetleges kitiltásáról a fővárosból, azt mondta: több egyeztetést javasolt Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy azok a nyilatkozatok, amelyeket már ő maga is cáfolt, saját helyetteseitől ne hangozzanak el újra és újra.

Arról, hogy az atlétikai stadion ügyében, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke népszavazást helyezett kilátásba, azt mondta: mindenki szabadon élhet a véleménynyilvánítás jogával. Azért nincs sok értelme, mert ebben a kérdésben legkésőbb decemberig dönteni kell. Ha ez a döntés nem születik meg, akkor a világbajnokságot nem lehet itt megrendezni. A kormány szándéka világos, támogatják a vb megrendezését – rögzítette a miniszter. Budapest legnagyobb zöldberuházásáról van szó, 44 hektáron – emlékeztetett Gulyás Gergely, hozzátéve: a rendezés az országnak és a fővárosnak egyaránt érdeke.

Gothár Péter, a Katona József Színház rendezőjének zaklatási ügyéről azt mondta: első körben teljes körű kivizsgálásra van szükség. Meg kell nézni, hány ember esett zaklatás áldozatául, és mindent meg kell tenni, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő.

„A balliberális kulturális oldalon nem először szembesülünk azzal, hogy a legérzékenyebb kérdésekben a szavak és a tettek egymással szemben állnak”

– mondta. Jelen esetben legalább egy éve tussolnak el egy olyan ügyet, amiről tudomása volt sokaknak – közölte.

A rendező Kossuth-díjának elvételére vonatkozó felvetésre azt mondta: a díj-visszavonásokkal óvatos, először nézzék meg, hogy van-e erre egyáltalán törvényes lehetőség, amit egyébként visszamenőleg megteremteni nem lehet. A miniszter szerint a díjakat úgy kell adományozni, hogy a díjazott utána erre ne váljon méltatlanná.

A Borkai-ügyben nyilvánosságot látott zsarolásról azt mondta: a magyar belpolitikai élet végtelenül eldurvult, ma már nemcsak meg lehet zsarolni politikusokat, hanem pártpolitikusok, korábbi jelöltek is megengedik ezt magunknak. Jelen esetben a DK egyik korábbi képviselőjelöltjéről van szó – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: a hatóság részéről teljes körű kivizsgálást és felderítést várnak.

A Mátrai Erőművek kapcsolatban elmondta: az erőmű nem veszteséges, hanem nyereséges. Az ellenőrzések az erőműnél állandóak és folyamatosak, az adatok alapján egyszeri esemény volt a határérték-túllépés a napokban, azóta semmilyen rendellenesség nem tapasztalható, semmilyen határérték-túllépést nem mérnek.

Egy a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó kérdésére kijelentette: az a kérdés, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog csak a polgárokat vagy az állami szerveket is megilleti-e.

Arra a felvetésre, hogy pedagógushiány van-e Magyarországon, közölte: az OECD adatai alapján összességében nincs pedagógushiány.

A kormány érdeke is, hogy az oktatási rendszer működjön, és ennek érdekében bárkivel együttműködik.

A kormányhivatali létszámhiányról csak Budapesten és Pest megyében lehet beszélni, és itt is sokat tettek azért, hogy ez a helyzet orvosolható legyen – jegyezte meg.

Lázár János dohányzás visszaszorítását célzó javaslatát a kormány nem tárgyalta – jelezte egy másik kérdésre. Hozzátette: a kormány álláspontja, hogy a józan ész határain belül mindent meg kell tenni a dohányzás visszaszorítása érdekében. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egy saját tulajdonú autóban nehéz megtiltani a dohányzást.

Gulyás: Várhelyi az egyik legfelkészültebb biztos 

Magyarország az európai uniós csatlakozása óta most kapta meg a legfontosabb portfóliót – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető üdvözölte, hogy Várhelyi Olivér lesz az új Európai Bizottság magyar tagja, valamint a bővítés- és szomszédságpolitikát kapja portfólióként.

A magyar ellenzék méltatlan támadása ellenére külön is üdvözlendő ez az eredmény,

Várhelyi Olivér az egyik legfelkészültebb biztosa lehet az újonnan felálló uniós testületnek – jelentette ki.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: azt várják az új Európai Bizottságtól, hogy javít az elrontott bevándorláspolitikán, nem konfliktust, hanem konszenzust keres ebben a kérdésben, továbbá a gazdaságpolitika irányán is változtat, valamennyi nagyhatalommal jó és korrekt kapcsolatokra törekszik, és megerősíti az európai életforma védelmét. Jó, hogy a bizottság új elnöke biztosi portfóliót hoz létre az európai életforma védelmére – tette hozzá.

Emlékeztetett: a kormány először Trócsányi Lászlót jelölte, akivel szemben méltatlan és megalapozatlan vádak merültek fel, így a kormány második jelöltként egy szakdiplomatát, EU-szakértőt, komoly tapasztalatokkal rendelkező uniós nagykövetet nevezett meg. Ami ezután történt, mutatja, hogy aki ma a magyar kormány jelöltje, milyen támadásoknak van kitéve elsősorban a bevándorláspárti, Soros György által támogatott körök részéről – közölte.

Megjegyezte: ugyan

Soros György és „kegyeltjei” mindent megtettek

annak megakadályozásáért, hogy a kormány jelöltje a bizottság tagja legyen, a kísérleteik eredménytelennek bizonyultak. A miniszter kitért arra: a kormány sokszor hajlandó volt a kompromisszumra az Európai Bizottsággal és az EU-val, de a bevándorlás területén nem hajlandó engedni, a külső határvédelem nem lehet vita tárgya.

Közölte: az Európai Parlament a jövő héten szavaz az új bizottságról, és a Fidesz képviselői támogatni fogják az új testületet.

A tárcavezető kiemelte: az Európai Néppártnak (EPP) meg kell erősödnie, vissza kell találnia az alapértékeihez. Most új elnöke van a Néppártnak, ő szerdán beszédet mondott, amiben semmi kifogásolnivaló nem volt, kivéve a külső határvédelemre és határkerítésekre vonatkozó kritikát. Hatékony külső határvédelem, határkerítés nélkül az illegális bevándorlástól nem óvható meg Európa – mutatott rá.

Gulyás Gergely szerint az EPP új elnökének kell eldöntenie, milyen irányvonalat választ.

A Néppárt szempontjából az a fő kérdés, hogy milyen jövőt képzel el magának, megtartja-e azokat az értékeket, amelyek alapján létrejött – értékelt.

Közölte: a Fidesznek konzervatív, jobbközép demokrata szövetségben kell lennie, és ha az EPP ilyen jövőt lát maga előtt, a Fidesz, a legsikeresebb tagpártjaként, szívesen áll rendelkezésre. Megjegyezte: nem zárkóznak el a konzultációtól, ha az EPP új elnöke találkozni szeretne Orbán Viktorral, akkor lesz erre lehetősége.

A miniszter arról is beszélt, hogy Észak-Macedónia uniós csatlakozási lehetőségét illetően az a kérdés, hogy az EU lezárta-e a határait ott, ahol pillanatnyilag áll, vagy valóban úgy gondolja, hogy egységes Európára van szükség, mert akkor minden európai országnak valós bővítési perspektívát kell kínálni. Amit az EU Észak-Macedóniával tett, „szégyen”, hiszen az ország mindent megtett – a névváltoztatást is beleértve -, de amit az EU tett, az Európa érdekeivel ellentétes és elfogadhatatlan – mondta. A Helsinki Bizottság ügyében született ítéletről kijelentette: jogerős ítéletről van szó, és a kormány azokat mindig végrehajtja.

(MTI)