Nagyobb a választási részvétel mint öt éve
19:00
Lezárult a 2019-es magyarországi önkormányzati választás. Folyamatosan közöljük a részeredményeket.
Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és nemzetiségi képviselők választása.
A választópolgárok reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat. A 10 278 szavazókört este 7 órakor be kellett zárni. Abban az esetben, ha este 7 órakor még sorban álltak választópolgárok a szavazáshoz, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok hozzálátnak a voksok szétválogatásához, összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is). Csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
A 10 278 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.
A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat – valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat –, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani róluk.
A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba kell zárni, amelyen fel kell tüntetni a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, és azokat majd a helyi vagy a területi választási irodába szállítják, attól függően, hogy tartottak-e települési nemzetiségi választást. A nemzetiségi szavazatokat ott számolják össze.
A Nemzeti Választási Bizottság a héten kiadott iránymutatásában úgy foglalt állást, hogy amennyiben a zöld borítékba véletlenül belekerülnek a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjai, úgy azokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.
A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, ezekből kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), képviselő-testületi és – a megyei jogú városok kivételével – a megyei közgyűlési szavazólapot.
A bizottság választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli őket, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát.
Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve – az egyéni listás választás kivételével – több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listás választást tartottak, érvényesen szavazni annyi jelöltre lehetett, ahány tagja van a képviselő-testületnek.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, és azonnal továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.
A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás vagy a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.
A megyei önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a megyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás eredményét.
A Fővárosi Választási Bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.
MTI
***
17:41 – 17 órás részvételi adatok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 17 óráig a szavazásra jogosultak 42,69 százaléka (3 426 129 fő) járult az urnákhoz.
A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 44,07 százaléka (1 367 945 fő) járult az urnákhoz a fővárosban.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 43,67 százalék 136 200 szavazó
Bács-Kiskun megye 38,08 százalék 161 353 szavazó
Békés megye 41,9 százalék 120 228 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 47,03 százalék 250 343 szavazó
Csongrád megye 45,34 százalék 152 236 szavazó
Fejér megye 41,92 százalék 144 988 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 41,78 százalék 154 857 szavazó
Hajdú-Bihar megye 37,04 százalék 160 454 szavazó
Heves megye 45,99 százalék 112 015 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 39,4 százalék 120 628 szavazó
Komárom-Esztergom megye 38,44 százalék 95 823 szavazó
Nógrád megye 46,54 százalék 73 948 szavazó
Pest megye 39,73 százalék 411 393 szavazó
Somogy megye 45,01 százalék 116 661 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 45,81 százalék 207 538 szavazó
Tolna megye 43,77 százalék 80 591 szavazó
Vas megye 48,66 százalék 101 567 szavazó
Veszprém megye 43,07 százalék 123 736 szavazó
Zala megye 42,7 százalék 98 671 szavazó
—
15 órás részvételi adatok – részvételi arány – 34,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 34,69 százaléka (2 784 346 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 36,37 százaléka, 497 525 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 38,19 százalék, ami 79 721 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 30,11 százalék, 130 455 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 31,47 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,11 százalék voksolt 15 óráig.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 35,64 százalék 111 165 szavazó
Bács-Kiskun megye 30,71 százalék 130 130 szavazó
Békés megye 34,88 százalék 100 078 szavazó
Borsod-A.-Z. megye 38,04 százalék 202 484 szavazó
Csongrád megye 37,18 százalék 124 863 szavazó
Fejér megye 33,98 százalék 117 512 szavazó
Győr-M.-S. megye 32,75 százalék 121 394 szavazó
Hajdú-Bihar megye 30,11 százalék 130 455 szavazó
Heves megye 37,74 százalék 91 927 szavazó
Jász-N.-Sz. megye 32,58 százalék 99 744 szavazó
Komárom-E. megye 31,1 százalék 77 527 szavazó
Nógrád megye 38,18 százalék 60 653 szavazó
Pest megye 32,39 százalék 335 436 szavazó
Somogy megye 36,63 százalék 94 957 szavazó
Szabolcs-Sz.-B. m. 36,4 százalék 164 910 szavazó
Tolna megye 35,33 százalék 65 056 szavazó
Vas megye 38,19 százalék 79 721 szavazó
Veszprém megye 34,71 százalék 99 716 szavazó
Zala megye 34,22 százalék 79 093 szavazó
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
MTI
***
14:01 – 13 órás részvételi adatok
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 26,6 százaléka (2 134 806 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 28,36 százaléka, 387 905 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 5,72 százaléka (78 257 választó), 11 órára a jogosultak 17,48 százaléka (239 057 választó), 13 órára a jogosultak 28,36 százaléka (387 905 választó) járult az urnákhoz.
A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 29,36 százalék, ami 71 523 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 23,39 százalék, 101 338 szavazó.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 27,12 százalék 84 584 szavazó
Bács-Kiskun megye 23,59 százalék 99 980 szavazó
Békés megye 27,26 százalék 78 237 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28,54 százalék 151 919 szavazó
Csongrád megye 29,17 százalék 97 948 szavazó
Fejér megye 26,48 százalék 91 576 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 24,28 százalék 89 993 szavazó
Hajdú-Bihar megye 23,39 százalék 101 338 szavazó
Heves megye 29,36 százalék 71 523 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 25,64 százalék 78 495 szavazó
Komárom-Esztergom megye 23,97 százalék 59 755 szavazó
Nógrád megye 29,26 százalék 46 492 szavazó
Pest megye 25,4 százalék 262 984 szavazó
Somogy megye 27,83 százalék 72 146 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 26,65 százalék 120 732 szavazó
Tolna megye 26,97 százalék 49 662 szavazó
Vas megye 27,34 százalék 57 078 szavazó
Veszprém megye 26,07 százalék 74 907 szavazó
Zala megye 24,9 százalék 57 552 szavazó
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 23,68 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 23,53 százalék voksolt 13 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
***
11:13 – 11 órás részvételi adatok
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka (1 464 602 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 17,48 százaléka, 239 057 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 5,72 százaléka (78 257 választó), 11 órára a jogosultak 17,48 százaléka (239 057 választó) járult az urnákhoz.
A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 20,96 százalék, ami 51 045 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 16,64 százalék, 72 073 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 16,31 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 16,50 százalék voksolt 11 óráig.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 19,35 százalék 60 340 szavazó
Bács-Kiskun megye 17,23 százalék 73 035 szavazó
Békés megye 20,03 százalék 57 490 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18,96 százalék 100 950 szavazó
Csongrád megye 20,69 százalék 69 485 szavazó
Fejér megye 18,81 százalék 65 052 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 17,32 százalék 64 183 szavazó
Hajdú-Bihar megye 16,64 százalék 72 073 szavazó
Heves megye 20,96 százalék 51 045 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 18,9 százalék 57 858 szavazó
Komárom-Esztergom megye 16,77 százalék 41 794 szavazó
Nógrád megye 20,18 százalék 32 056 szavazó
Pest megye 17,21 százalék 178 218 szavazó
Somogy megye 20,12 százalék 52 164 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17,97 százalék 81 434 szavazó
Tolna megye 19,71 százalék 36 289 szavazó
Vas megye 18,59 százalék 38 815 szavazó
Veszprém megye 18,48 százalék 53 095 szavazó
Zala megye 17,38 százalék 40 169 szavazó
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
—
9:06 – 9 órás részvételi adatok
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,2 százaléka (577 447 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 5,72 százaléka, 78 257 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 6,60 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 6,97 százalék voksolt 9 óráig.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 5,72 százaléka (78 257 választó) járult az urnákhoz.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 7,8 százalék 24 325 szavazó
Bács-Kiskun megye 7,48 százalék 31 687 szavazó
Békés megye 8,6 százalék 24 665 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7,46 százalék 39 717 szavazó
Csongrád megye 8,45 százalék 28 383 szavazó
Fejér megye 7,71 százalék 26 671 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 6,9 százalék 25 578 szavazó
Hajdú-Bihar megye 7,23 százalék 31 304 szavazó
Heves megye 8,45 százalék 20 579 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,34 százalék 25 523 szavazó
Komárom-Esztergom megye 6,54 százalék 16 306 szavazó
Nógrád megye 8,08 százalék 12 836 szavazó
Pest megye 6,53 százalék 67 607 szavazó
Somogy megye 8,43 százalék 21 846 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7,59 százalék 34 402 szavazó
Tolna megye 8,41 százalék 15 477 szavazó
Vas megye 7,22 százalék 15 075 szavazó
Veszprém megye 7,52 százalék 21 592 szavazó
Zala megye 6,76 százalék 15 617 szavazó
—
7:38 – 7 órás részvételi adatok
A fővárosban a szavazók 0,92 százaléka, 12 555 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 1,35 százalék, ami 3877 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Komárom-Esztergom megyében volt: 0,95 százalék, 2359 szavazó.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 1,2 százalék 3727 szavazó
Bács-Kiskun megye 1,1 százalék 4680 szavazó
Békés megye 1,35 százalék 3877 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,27 százalék 6767 szavazó
Csongrád megye 1,24 százalék 4154 szavazó
Fejér megye 1,14 százalék 3937 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,03 százalék 3818 szavazó
Hajdú-Bihar megye 1,18 százalék 5131 szavazó
Heves megye 1,28 százalék 3122 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,25 százalék 3815 szavazó
Komárom-Esztergom megye 0,95 százalék 2359 szavazó
Nógrád megye 1,17 százalék 1858 szavazó
Pest megye 1,01 százalék 10 497 szavazó
Somogy megye 1,3 százalék 3374 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,31 százalék 5945 szavazó
Tolna megye 1,27 százalék 2343 szavazó
Vas megye 1,11 százalék 2322 szavazó
Veszprém megye 1,12 százalék 3221 szavazó
Zala megye 1,02 százalék 2365 szavazó
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 0,99 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,06 százalék voksolt 7 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
MTI