Milyen demográfiai hatása lehet a Családvédelmi Akciótervnek?
A Kopp Mária Intézet kutatásából kiderül, hogy a gyermekvállalási korban lévő minden második magyar azt tervezi, hogy a következő öt évben gyermeke születik, a gyermektelenek között 70 százalék, a már gyermekesek között 47 százalék ez az arány. Ők azok a 18 és 45 év közötti férfiak és nők, akik háromnegyede gondolkodik azon, hogy igénybe veszi a Családvédelmi Akcióterv valamely intézkedését, és azok segítségével belevág a családalapításba vagy kistestvérekkel bővíti a családot.
Az is izgalmas kérdés, hogy a külföldön élő fiatalokat hazacsábítják-e az Akcióterv bőkezű támogatásai, amelyek példa nélküliek Európában, igazi „hungarikumok”. A feltételek adottak, hiszen a babaváró támogatás és a CSOK esetében is a három éves TB jogviszony igazolásába beleszámít a külföldön munkavégzéssel töltött időszak is. Remélhetjük, hogy lesz folytatása annak a 2018-ban megkezdődött jelenségnek, amelyben már többen költöztek haza, mint ahányan elmentek Magyarországról.
Az otthonteremtés kiterjesztett támogatása tovább növelheti azoknak a számát, akik a CSOK felvételével gyermeket is vállalnak, az arányuk már most is jelentős, hiszen minden második CSOK-ot igénylő vállalja gyermek vagy gyermekek születését.
Egy tanulmány szerint a bölcsődei férőhelyek számának 1 százalékpontos növelése 1,18 százalékkal növeli a gyermekvállalás valószínűségét, az otthonteremtési támogatás 1 százalékpontos növelése pedig 1,2 százalékkal növeli a gyermekvállalási kedvet. Ha létrejön a 70 ezer bölcsődei férőhely, az 5400 kisbaba megszületését eredményezheti egy a napokban bemutatott friss kutatás szerint.
És lehet, hogy több tízezer édesapa fantáziáját is megmozgatják a hétüléses autók, amiknek köszönhetően akár megszülethet a harmadik vagy többedik gyermek is. Hiszen ma már nem az a kérdés, ami a szocializmusban oly’ sokszor elhangzott, hogy „kicsi vagy kocsi?”, a mai idők jelmondata sokkal inkább lehetne az, hogy: „kicsi és kocsi!”.
Fűrész Tünde
