Ahogyan Isten megalkotta: teremtésvédelem a XXI. században

Mit takar a szó?

Keresztény természet-és környezetvédelem, más néven teremtésvédelem. Ha jobban belegondolunk, már maga a szó is kifejező, rámutatva annak tartalmára: törekvés az Isten által teremtett világ, Földünk megóvására, az ember pusztító cselekedeteinek következményei megállítására (pazarlás, Föld kizsákmányolása, vizeink mérgezése, állatfajok kihalása és még sorolhatnánk) és visszafordítására. Így tulajdonképpen a teremtésvédelem egyben életvédelemet is jelent. Sajnos azonban sokan azok közül, akik számára nem idegen a kifejezés sem tudják pontosan, milyen mélyebb tartalom, elvrendszer és lehetséges megvalósítási módok húzódnak meg a teremtésvédelem koncepciója mögött. Szomorú, de magyarázata legtöbbször kimerül abban, hogy „ez a keresztény környezetvédelem”.

Holott nem elvont gondolatokról, magasztos szavakról vagy egy kizárólag keresztényeknek szóló „útmutatásról” van szó:  a teremtésvédelem arra mutat rá, hogy veszélyes és kétségbeejtő irányba tartunk az emberek, a közösségek és a természet kizsákmányolásának következtében. E folyamat visszafordításához gondolkodásmódbeli változásra és gyakorlati megvalósításra egyaránt szükség van, a teremtésvédelem pedig ennek pontos útját is meghatározza.

A témával Ferenc pápa behatóan foglalkozik Laudato Si’ című „zöld” enciklikájában, mely egy missziós reformfolyamat előmozdításának céljával született, és részletezi azokat a területeket, melyeken változtatni kell mind élet- és értékszemléletünkben, mind pedig a gyakorlatban. Ezen kívül a pápa rámutat arra, hogyan jutott az emberiség egészen odáig, hogy féltenünk kell teremtett világunkat, valamint a romboló folyamatok megfékezésének szükségességét és módjait hangsúlyozza – teszi mindezt természetesen a keresztény hit általi, de nem csak keresztényeknek szóló megközelítésben. Az alábbiakban az olvasó számára kívánunk mélyebb betekintést nyújtani a teremtésvédelem tartalmára vonatkozóan.

A változás bennünk van

A teremtésvédelemnek mindenekelőtt etikai, lelki gyökerei vannak, mely a kereszténységtől nehezen elválasztható, azonban a keresztény, bibliai gondolatoknak a valláson túlmutatva, közös nyelvre történő átalakítása mindenki számára befogadhatóvá teszi a kifejezés tartalmát, hiszen nem is lenne elegendő, ha csupán a népesség hívő keresztény részétől várnánk a globális környezeti válság megoldását. A gondolkodásmód, a kultúra, a technikai ember megváltoztatása kulcsfontosságú eleme a teremtésvédelmi megközelítésnek, vagyis

csökkenteni kell azt a sebességet, mellyel az életünket éljük és visszaszerezni a féktelen megalománia által lerombolt értékeket.

A posztmodern világban élő embert az a veszély fenyegeti, hogy teljesen individualistává válik. Számos társadalmi probléma adódik éppen abból, hogy sokakat ma csak önző, pillanatnyi érdekei vezérlik, ezáltal családi és társadalmi kötelékeink is válságba jutottak. 

Életstílusunk megváltoztatása kulcsfontosságú előrelépést jelentene, azonban a legtöbb ember számára éppen ez okozza a legnagyobb nehézséget. És itt nem az Instagram és egyéb közösségi médiumok által sugallt szélsőséges életmódokra kell gondolnunk, ahol sokszor már a természetességből is versenyt kreálva tűnik el az ember valódisága. Figyelembe kell azonban vennünk azt, hogy mivel a társadalmi szokások nagyban befolyásolják a vállalatok bevételét, azok igyekeznek termelésüket a vásárlók igényeihez igazítani (amellett, hogy ők maguk is próbálják formálni ezeket az igényeket). Ha egyre több lenne a környezetre odafigyelő ember, valószínűleg a cégek és gyárak is változtatnának termelésükön. Itt kerül markánsan előtérbe a fogyasztók társadalmi felelőssége.

Minden területen akad feladatunk

A koncepcióban a gyakorlati oldal egyik központi eleme a nevelés fontossága. Ez főként a keresztény értékekre, elvekre való edukálást jelenti, azonban lényegében a keresztény lelkiség és életminőség felfogásának azt a módját szeretné átadni, hogy a fogyasztáshoz való ragaszkodás megszállottsága nélkül is képesek legyünk átélni a mélységes örömöt, vagyis ne ragaszkodjunk olyan nagy mértékben javainkhoz. Az állandó tárgy-hajhászás ugyanis eltereli a figyelmet az igazán fontos dolgokról, például emberi kapcsolatainkról, arról nem is beszélve, hogy megszerzésükhöz egyre több pénzre van szükség, ehhez pedig többet kell dolgozni, amely robotolássá teszi életünket.

Ameddig életmódunkon és gondolkodásmódunkon nem változtatunk, minden más megoldás csak tüneti kezelése lesz a fennálló környezeti válságnak.

Minden törekvésünkben cselekedeteink és személyes döntéseink külvilágra kifejtett hatását is tudatosítanunk kell, egyfajta józan önmegtagadásra lenne szükség az életünkben, valójában felesleges dolgok kapcsán: ezzel rengeteg, nem csak a környezet, de a saját magunk számára is káros tényezőt hagynánk el. Ahogyan Ferenc pápa fogalmaz:

„ha a legrendkívülibb tudományos eredmények, a leglenyűgözőbb technikai vívmányok és a legcsodálatosabb gazdasági növekedés nem járnak együtt valódi szociális és erkölcsi fejlődéssel, akkor ezek végül az ember ellen fordulnak”.

Olyan vezetői magatartásra van szükség, mely úgy jelöli ki az irányvonalakat, hogy közben igyekszik kielégíteni a ma élő nemzedékek igényeit – mindenkit beleértve – anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeit. Vagyis olyan szabályozási rendszert kellene létrehozni, amely rögzíti az abszolút határértékeket és biztosítja az ökoszisztémák védelmét. Fontos lenne összegyűjteni a fenntartható fejlődési eredményeket, és lehetőséget adni az átfogó társadalmi és tudományos vitára a megoldásokat illetően, sőt a fejlődés újradefiniálására volna szükség a teremtésvédelem jegyében. Fel kell tehát ismernünk a természet értékét és törékenységét, valamint azokat az értékeket, melyeket a Teremtő adott nekünk, mert ez teszi lehetővé, hogy felhagyjunk a korlátlan anyagi lehetőségek modern mítoszával. Vagyis

legelőször az embert kell megvédeni önmaga elpusztítása ellen.

Ferenc pápa megfogalmazása szerint egyfajta ökológiai megtérésre van szükség (erre szólított fel már II. János Pál pápa is) ahhoz, hogy megakadályozhassuk a környezet pusztulását.

Kezdjünk el tenni érte!

A fentebb vázoltak sokak számára talán csak fennkölt mondatoknak tűnnek, esetleg szkeptikusak a megvalósítási módokat illetően, azonban addig nem várhatjuk a változás bekövetkezését, ameddig el nem hisszük, hogy a megvalósításra igenis van lehetőség még ha csak apró lépésekkel tudunk is elindulni teremtett világunk megvédésének irányában. Nem várhatjuk meg, hogy olyan nagyméretű katasztrófák történjenek a világban (ha a jelenleg fennálló problémák nem volnának elegendőek), melyek ocsúdásra késztetik azokat a szereplőket, akik a különböző folyamatokra döntő hatással bírnak. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy felelősségünk van abban, milyen bolygón kell majd élniük az utánunk következő generációknak. 

A téma kapcsán Polgár Balázst, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagját kérdeztük arról, mit tehetünk azért, hogy a teremtésvédelem szemléletmódját személyes életünkben, mindennapjainkban is megvalósíthassuk?

– Én azt a gondolatot képviselem, hogy a teremtésvédelemnek a gazdaságban is meg kell jelennie: óriási a keresztény vállalkozók felelőssége abból a szempontból, hogy mennyire jelenik meg a teremtésvédelem gondolata a saját vállalkozásukban, ill. ezáltal tudják-e úgy alakítani a gazdasági folyamatokat, hogy azok ne kizsákmányolóak, ne pusztán az egyéni haszonszerzés eszközei legyenek, hanem a természeti környezetet megőrizve az embert és a közösségeinket, társadalmunkat szolgálják – mutatott rá.

A konkrét megvalósítással kapcsolatban elmondta, „mi például a cégünkön belül készítettünk egy közösségi vásárlói  online piacteret, melynek célja, hogy

a termelőket közvetlenül összekössük a vásárlókkal annak érdekében, hogy a közelünkből, tudatosan vásárolhassunk.

A közösségi vásárokba a termelők csak az előre megrendelt termékeket hozzák, így csökkenthető az élelmiszerpazarlás, a helyi termelőktől való vásárlás pedig csökkenti a szállítás környezeti terhelését is”.

A tudatosság szerepe az egyik legfontosabb elem a teremtésvédelem kapcsán, melyet Polgár Balázs is hangsúlyoz: – A mindennapos döntéseink által, hogy mit hol veszünk meg, gyakorlatilag folyamatosan szavazunk arra, hogy milyen cégek, struktúrák működjenek, vagyis, hogy egy teremtésvédő vagy romboló társadalmat támogatunk. A legtöbb esetben sajnos nincs információnk arra vonatkozóan, hogy az általunk megvásárolt termék megkérdőjelezhető módon készül-e, illetve állítják elő, vagy pedig az általunk képviselt teremtésvédelmi szempontokat figyelembe véve, nem kizsákmányoló módon. Mi egy lépést szeretnénk tenni ebbe az irányba: szeretnénk, ha a vásárlók tudnák, hogy ki áll az adott termék mögött, és tudnák, hogy pl. ha egyik-másik szövetkezettől vásárolnak, azáltal segítik az ő munkahelyteremtő munkájukat, ezen keresztül pedig vidéki kisközösségek megmaradását, továbbfejlődését is. A vásárainkban meglévő közösségi jutalékkal is a közösségi ügyeket, ezen keresztül pedig a közösségek megerősítését szeretnénk segíteni. Közösségi vásárainkat a veddegyütt.hu-n szervezzük, szeretnénk az a hely lenni, ahol a tudatos közösségek és a felelős termelők egymásra találnak, ahol az emberek lehetőséget kapnak arra, hogy a teremtett világot figyelembe véve, azt megkímélve jussanak hozzá a mindennapjaikban szükséges termékekhez – tájékoztatott Polgár Balázs.

– A Naphimnusz Egyesület mindenkit vár, aki érdeklődik a teremtésvédelem iránt, főleg aki tenne is érte, mert akkor van esélyünk, ha közösen tudunk tenni céljainkért – tette hozzá.

Képek forrása: unsplash.com