Jön az óraátállítás, de szakértők szerint nem biztos, hogy jól járunk vele
Az évenkénti kétszeri óraátállítás kérdése messze túlmutat a „nyerünk vagy veszítünk egy órát” felszínes közhelyén – derül ki a Magyar Alvás Szövetség közleményéből, amely arra is rámutat, a kötelező idő-tologatás rendszerszintű alvásromlást hozhat.
„Az évenkénti kétszeri óraátállítás kérdése messze túlmutat a „nyerünk vagy veszítünk egy órát” felszínes közhelyén” – figyelmeztet a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György legfrissebb közleményükben. Bár a közvélemény a téli időszámításra való áttérést a hosszabb alvásidő miatt gyakran pozitívumként éli meg, a klinikai tapasztalatok sokkal árnyaltabb képet mutatnak.
Az igazi kockázatot az átállást követő hetek jelentik, amikor az óra visszaállításával hirtelen bezuhan a délutáni sötétség. A kevesebb természetes fény felerősíti a szezonális affektív zavar tüneteit, miközben a humán cirkadián rendszer akár hetekig is lemaradásban lehet. A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy ez a cirkadián sokkhatás egy eleve instabil és sérülékeny alapállapotban éri a hazai lakosságot.
A Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató ötéves, követéses vizsgálatának adatai ugyanis rendszerszintű alvásminőség-romlást mutatnak Magyarországon, ahol a kritikus tényező nem a kevés alvásidő, hanem a makroszerkezeti alvásminőség összeomlása.
A szakemberek szerint a sokkszerű egyórás ugrás enyhíthető, ha az átállást megelőző két-három napban a lefekvési és ébredési időt tizenöt-húsz perccel későbbre csúsztatjuk. Az átállás utáni napokon, az ébredést követő első órában javasolt mielőbb természetes fényre menni, és elalvásnál szigorúan kerülni kell a magas lux és kék fényt kibocsátó eszközök használatát, mivel ezek ebben a labilis időszakban fokozottan erősítik az alvás fragmentációját.
Vezetőkép: Illusztráció. Kép forrása: magnific.com
