„Menj és építsd fel egyházamat, mely, mint látod, romokban hever!” – 800 éve halt meg Assisi Szent Ferenc

Nyolcszáz éve, 1226. október 3-án hunyt el Assisi Szent Ferenc, a ferences rend alapítója, Itália, a szegények, az állatok, továbbá a kereskedők, a szegények, a szociális munkások és a környezetvédők védőszentje. A kerek évforduló alkalmából XIV. Leó pápa jubileumi évet hirdetett, amelynek részeként idén tavasszal rendkívüli eseményként a hívek előtt is feltárták Assisi Szent Ferenc évszázadokon át rejtegetett földi maradványait az assisi bazilikában. Az egykori gazdag aranyifjúból lett kolduló szerzetes öröksége ma is él: alakja Giotto freskóitól Zeffirelli filmjéig a kultúra megkerülhetetlen része.

Giovanni di Pietro di Bernardone néven 1181-ban vagy 1182-ben az Umbria régióban található Assisiben született egy jómódú posztókereskedő családban. Később nevét apja Franciaország iránti szeretetéből Francescóra, „kis franciára” változtatta. Alapfokú oktatásban részesült, megtanult írni, olvasni és valamennyire latinul is. Apja elsősorban arra szánta, hogy átvegye a családi posztókereskedést, ezért neveltetésében a gyakorlati üzleti ismeretek fontosabbak voltak, mint a tudományos ismeretek. Aranyifjúként élt, szerette a zenét, a drága ruhákat és lovagi címről ábrándozott. Ezért amikor 1202-ben Assisi hadba indult Perugia ellen, csillogó páncélzatában lelkesen csatlakozott a sereghez.

A döntő ütközet után azonban fogságba esett, apja egy év múlva tudta kiszabadítani hatalmas váltságdíj ellenében. A börtönben töltött idő és az ott elkapott betegségek lelkileg és fizikailag is megtörték. Ezt követően egyre kevésbé érdekelte a gazdagság és a szórakozás, jobban vonzotta a lovagi élet. 1204 nyarán – más források szerint 1205 tavaszán – csatlakozott egy sereghez, amely a kiskorú II. Frigyes jogaiért indult harcba, azonban Spoletóban egy látomás arra késztette, hogy forduljon vissza Assisibe.

Később gyakran látták az Assisin kívüli leprás-házban, ahol ellátta a legalantasabb szolgálatokat is. Továbbra is keresve élete útját Rómába zarándokolt, ahol a hagyomány szerint egy koldussal ruhát cserélt, majd egy ideig a bazilika előtt ülve koldult, hogy saját bőrén tapasztalja meg a szegénységet. Nem sokkal ezután San Damiano templomában háromszor hallotta Krisztus szavát:

„Menj és építsd fel egyházamat, mely, mint látod, romokban hever!”.

Ferenc a kérést szó szerint értelmezte, és nekilátott a környék elhagyott templomai helyreállításának, s hogy a költségeket fedezze, a családi kereskedés posztójából is eladott néhány darabot. Ezért apja feljelentette, ügyük 1206-ban az assisi püspök elé került, ahol végül Ferenc lemondott örökségéről, a pénzen kívül még ruháit is visszaadta és kijelentette, hogy egyedül Istent fogja szolgálni. Helyreállította a környék romos templomait, valamint a Szűz Mária tiszteletére épült Porciunkula kápolnát is.

Megtérésének első éveit az ima, a leprások szolgálata, a fizikai munka és az alamizsnaosztás jellemezte. Az önkéntes szegénységben való életet választotta, teljesen lemondva a világi hívságokról. 1208 februárjában a Porciunkulában meghallotta Máté evangéliumának egy részletét, és úgy érezte, hogy el kell vinnie Isten igéjét a világ utcáira. Így kezdett prédikálni, először Assisi környékén. Hamarosan mások is csatlakoztak hozzá, és az első tagokkal megalakult a szerzetesek közösségének első magja. 1209-ben 12 társával Rómába ment, ahol III. Ince pápa jóváhagyta evangéliumi részletekből összeállított életformuláját, avagy ősreguláját, ezzel megszületett az Ordo Fratrum Minorum, a Kisebb Testvérek Rendje.

Az új közösség tagjai minoritáknak nevezték magukat – lévén, hogy kisebbek akartak lenni mindenkinél – és a bencésekkel ellentétben nem csak egyénenként, hanem kollektívan mondtak le a tulajdonukról: közérthető nyelven prédikáltak az elesettek és a számkivetettek között. A rend tagsága rohamosan kezdett nőni, voltak, akik nyilvános bűnvallomás után elajándékozták vagyonukat és csatlakoztak Ferenchez.

A rendalapító 1209 és 1224 között apostoli utak sorát járta be. 1211-1212-ben Szent Klára beöltöztetésével elindította a rend női ága, a klarisszák rendjét. 1219-1220-ban a Szentföldre ment, ahol az iszlámot nem karddal, hanem prédikációval akarta megtéríteni, és találkozott a szultánnal is, aki ugyan csodálta Ferencet, de megtérni nem volt hajlandó. Assisibe visszatérve részletesebben kidolgozta a regulát, amelyet 1223-ban III. Honoriusz pápa a Solet annuere bullájával ünnepélyesen jóváhagyott, első kolostoruk a Porciunkula mellett alakult meg.

A betegeskedő Ferenc 1220-tól fokozatosan lemondott a rend tényleges irányításáról, és inkább a lelki életre, az imádságra és a prédikálásra összpontosított. A hagyomány szerint 1224-ben negyvennapos imádságot és böjtöt tartott a La Verna hegyen, amikor az égből egy keresztre feszített, hatszárnyú szeráf ereszkedett le hozzá. A látomás után testén megjelentek Krisztus kínszenvedésének sebhelyei, ezzel Ferenc lett az első olyan személy, akinek stigmáit a források részletesen dokumentálták és az Egyház széles körben elismerte.

Ferenc 1226. október 3-án rendtársai körében halt meg a Porciunkulánál, két évvel később IX. Gergely pápa szentté avatta és megkezdődött a nevét viselő bazilika építése Assisiben, földi maradványait 1230-ban itt helyezték örök nyugalomra. A sír pontos helyét hosszú időre titokban tartották, hogy megvédjék az ereklyéket a lopástól, nyughelyét csak 1818-ban találták meg újra a bazilika altemplomában.

Magyarországon először a 14. században íródott Jókai-kódexben olvashattak tetteiről, élettörténetét számtalanszor feldolgozták, például Giotto freskói az Assisibeli Szent Ferenc-bazilikában, vagy Zeffirelli Napfivér, holdnővér című filmje. Assisi Szent Ferenc 1939-től Olaszország védőszentje, 1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A katolikus egyház október 4-én tartja ünnepnapját, amely ettől az évtől kezdve Olaszország egyik nemzeti ünnepe is lett.

2026 januárjában XIV. Leó pápa jubileumi évet hirdetett Assisi Szent Ferenc tiszteletére halálának nyolcszázadik évfordulója alkalmából, és a szent földi maradványait 2026. február 22. és március 22. között kiemelték a bazilika kriptájából, hogy a hívek közvetlenül tiszteletüket tehessék előtte.

Vezetőkép: Szentmisét tartanak az Assisi Szent Ferenc nevét viselő székesegyházban, a perugiai Assisiben 2026. február 22-én. Olaszországban Assisi Szent Ferenc október 4-i ünnepe 2026-tól nem kizárólag egyházi ünnep, hanem egyben országos munkaszüneti nap is. Szent Ferenc földi maradványait február 22. és március 22. között kiállították a székesegyházban a 800. évforduló alkalmából szervezett eseménysorozat részeként. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Gianluigi Basilietti