Evangélikus találkozó – az egység megélése a célja a dél-erdélyi csángó zarándoklatnak
Az emberek közötti egység megélése és a megosztottságok feloldása a küldetése a III. Barcasági és Királyföldi Csángó-magyarok Zarándoklatnak, melyet a napokban tartanak több dél-erdélyi, Brassó megyei településen. Szombaton a pürkereci templomhegyre zarándokolnak a barcasági és máshonnan érkezett magyar evangélikusok.
A Kárpát-medence és a diaszpóra egyik legjelentősebb magyar evangélikus közösségi találkozóját harmadik alkalommal szervezik meg a hétfalusi csángó településeken. A négynapos rendezvénysorozat csütörtökön vette kezdetét Bácsfaluban, ahol a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye 140 éves fennállása alkalmából tartottak jubileumi megemlékezést és ünnepi közgyűlést – közölte pénteken honlapján a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház.
A beszámoló szerint Adorjáni Dezső püspök ünnepi beszédében rámutatott: a zarándoklat valódi küldetése az emberek közötti egység megélése.
„Zarándoklatunk célja ezért a helyreállítás, a gyógyulás és az egység keresése. Az a törekvés, hogy minden kettősséget, ambivalenciát, antagonizmust és megosztottságot meghaladva újra felfedezzük a valóságot, és megtaláljuk az egységet Istenben”
– idézte a püspököt a közlemény.
Az egyházi elöljáró az esemény történelmi jelentőségére is felhívta a figyelmet, közölte: a barcasági evangélikusság történetében talán soha nem volt még olyan alkalom, hogy a történelmi öt egyházkerület az öt püspök által képviselve legyen.
„Valamiképpen a történelmi magyar evangélikusság teljessége van ma jelen és képviselve közösségünkben”
– értékelte a püspök. Hozzátette: az együttléttel ugyanakkor a magyar, szlovák, német és román nyelvű evangélikusok is azt szeretnék kifejezni, hogy felül tudják írni mindazt, ami a történelemben elválasztotta őket.
A vesperás istentiszteleten az igei szolgálatot Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke végezte, aki isteni csodának nevezte, hogy meghonosodott a reformáció evangélikus ága, mivel Magyarországra nem akarták beengedni a lutheri tanokat.
Ambrus Izabella Brassó megyei alprefektus köszöntőjében úgy fogalmazott: a zarándoklat a lelki megújulás, a közösség és az egymásra találás alkalma. Kiemelte, hogy
a dél-erdélyi szórványban élő magyarság számára különösen fontosak a találkozások, mivel megerősítik az ott élők hitét, az összetartozás érzését és a közösségi identitást.
A III. Barcasági és Királyföldi Csángó-Magyarok Zarándoklata első napján Tatrangban és Zajzonban is kulturális programokat tartottak. A programsorozat pénteken délután Bácsfaluban folytatódik a Gillich Fülöp Óvoda és Oktatási Központ szentelési ünnepségével, az egyházközségek bemutatkozásával. A pénteki program Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta fellépésével zárul. Késő este több barcasági településen bűnbánati vesperás istentiszteletet tartanak. 
A tulajdonképpeni zarándoklatot szombaton tartják, amikor a környékbeli és máshonnan érkezett evangélikusok a tatrangi templomtérről indulva vonulnak a pürkereci templomhegyhez, ahol ünnepi istentiszteletet tartanak. Az egyházi szertartást kulturális és közösségi programok – csángó sokadalom, vásár, hagyományőrző rendezvények, családi délután – követi. Az ünnepség a Tatros Együttes koncertjével ér véget. Vasárnap a Barcaság és Királyföld templomaiban hálaadó istentiszteleteket tartanak.
A barcasági csángók a Barcaság magyar nyelvet beszélő népessége. Brassó környékén, tucatnyi faluban élnek, legnagyobb számban a Hétfalunak nevezett tájegységben, ezért hétfalusi csángóknak is nevezik őket. A Brassóhoz közelebb eső négy falu – Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu -, teljesen összenőtt és Négyfalu néven alkot várost. A távolabbi három falu – Tatrang, Zajzon és Pürkerec – különálló települések. A népcsoport lélekszáma felmérések szerint 10-15 ezer főre tehető, többek közülük ma már az egykor szászok által lakott Királyföld – más néven Szászföld – településein élnek.
Vezetőkép: Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Forrás: evangelikus.ro. Fotó: Kovács László Attila
