Hamis álca a jogállamiság elvére való hivatkozás
– Vannak lefixált, közösen elfogadott alapjai annak, hogy mik is a jogállamiság feltételei, vagy ez eltér az egyes nemzetek esetében?
– Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke a jogállamiságot az unió alapvető értékeinek egyikeként jeleníti meg, azonban pontos meghatározást nem tartalmaz. Hogy egy példát említsek, egészen más mondjuk a német és a lengyel „modell”, ami például a föderalitás, az államszervezés kérdéseivel vagy azok történelmi-kulturális okaival is összefügghet.
– Tehát akkor valójában az egyes politikai szereplők más és más módokon értelmezhetik a jogállamiság fogalmát?
– Igen. Az egyes tagállamokban mindmáig erősen eltérő felfogások élnek a jogállamiság és demokrácia egyes részeivel, vagy azok tartalmi lényegével, esszenciájával kapcsolatban. A jogállamisági eljárások gyakorlatában ez viszont azt jelenti, hogy az egyes uniós országokra nézve olyan önkényes értelmezésen alapuló döntések születhetnek, amelyek mérlegelésen alapulnak, és eseti jellegük mellett erős szubjektivitást, direktpolitikai szándékot is tükröznek.
– Fennállhat tehát az a helyzet, hogy a jogállamiság vélt hiányát egyfajta bélyegként próbálják rásütni Magyarországra, más alaptalan kijelentésekhez hasonlóan?
– Ahogy arra sokan fel is hívták a figyelmet, a hazánkkal szemben az Európai Parlament által megindított jogállamisági eljárásra vonatkozó uniós szabályozás igen homályos és kétértelmű.
Mint említettem, a jogállamisági eljárás mai formájában óhatatlanul tükrözi a jogi processzust elindító intézményi szereplők esetleges politikai szándékát, ilyen irányú motivációit. Ideológiai értelemben is igen jól behatárolható azoknak a köre, akik például az Európai Tanácsot eljárásra felszólító EP-határozat-tervezeteket kimunkálják, illetve azon erőké is, akik végül megszavazzák a benyújtott a dokumentumokat.
Ők azok a bevándorláspárti, föderalista erők, akiknek elsődleges célja meggyengíteni a nemzetállamokat. Illetve számos jel alapján szándékukban áll egyfajta „lopakodó” jogalkotás keretében megváltoztatni az EU Alapszerződését úgy, hogy olyan megállapodások, mint az ENSZ globális migrációs kompaktja akadálytalanul beépíthetőek legyenek a közösségi joganyagba. Mindehhez pedig a jogállamiság elvét egyfajta hamis álcaként használják fel.
