Brexit: megegyezéssel vagy anélkül?
A Brexit-tárgyalások kapcsán Írország helyzete képezi az egyik legsúlyosabb problémát. Az Ír Köztársaság és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország közöt a britek kilépésével egy 499 km hosszú szárazföldi szakasz keletkezik, amelyen ismét fel kellene állítani a határellenőrzés rendszerét. Mindezt elkerülendő mind a britek, mind az EU egy közös érdekeltségű vámtérséget szeretnének létrehozni az Ír-szigeten, azonban a megvalósítás kapcsán az elképzeléseik eltérőek. A britek számára mindez könnyen az ország belső gazdasági integritásának megtöréséhez vezethetne.
Messze még a megegyezés
E témakörben hosszú ideje fognak a tárgyalások a britek és az EU közt, azonban egyelőre nem látszódnak annak a jelei, hogy a közeljövőben megegyezés jöhetne létre. Ezt látszik erősíteni az is, hogy múlt hét pénteken Dominic Raab, a brit kormány Brexit-ügyekért felelős minisztere azt nyilatkozta: Nagy-Britannia a tárgyalások meghiúsulása esetén is sikert tud kovácsolni az EU-ból való kilépésből, fel vannak készülve azon kockázatok kivédésére is, amelyek a megegyezés elmaradásával járnak.
Vasárnap került sor az uniós külügyminiszterek csúcstalálkozójára. Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója arról számolt be, hogy bár folynak a tárgyalások, egyelőre a feleknek nem sikerült egymáshoz közelíteniük álláspontjukat. Az Ír Köztársaság külügyminisztere, Simon Coveney szerint Theresa May brit miniszterelnöknek véghez kell vinnie mindazt, amit a Brexit kapcsán elvállalt, csak ebben az esetben lehet sikeresen rendezni az Ír-szigeten felmerült kérdést.
Mindezzel szemben Theresa May hétfő délelőtt a brit alsóházban azt nyilatkozta, hogy jelentős előrelépések történtek a vasárnapi találkozó során, s hogy a Brexit feltételeinek „óriási többsége már egyértelművé vált”.
Tusk azonban nem túl optimista
Ennek ellentmond Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének kijelentése, aki az e héten szerdára összehívott EU-csúcstalálkozó kapcsán kijelentette: soha nem volt ennyire valószínű, mint most, hogy a Brexitre megállapodásra nélkül kerül majd sor. Tusk a szerdai találkozó kapcsán felkérte Theresa May-t, hogy ismertesse kormánya jelenlegi álláspontját a Brexit-tárgyalások kapcsán.
Közölte azt is, hogy az Egyesült Királysághoz hasonlóan az Európai Bizottság is megkezdte a megegyezés nélküli kilépés forgatókönyvének előkészületeit, amelyeket a csúcstalálkozón ismertet a tagországokkal. „Az a tény azonban, hogy egy ilyen forgatókönyvre készülünk, semmiképp nem tántoríthat el bennünket attól, hogy ne tegyünk meg mindent a lehető legjobb megállapodás elérése érdekében. Minden lehetetlennek tűnik mindaddig, amíg meg nem történik, ezért ne adjuk fel” – fogalmazott Donald Tusk.
Mindezt összegezve kijelenthetjük, hogy a felek közlése a tárgyalások menetéről helyenként meglehetősen következetlen, s nem tudhatjuk biztosan, hogy pontosan mennyire állnak közel a felek a megállapodáshoz.
Lesz dolga bőven a NAV-nak
A magyar külkereskedelem szempontjából is meghatározó kérdés, hogy miként valósul meg a Brexit. Molnár Tamás vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes-államtitkár pénteki sajtótájékoztatója során emelte ki: első becsléseik szerint évente közel félmillió vámkezelési üggyel nő a NAV apparátusának leterheltsége a brit EU-tagság megszűnése miatt.
A magyarok jogai nem csorbulhatnak
A Nagy-Britanniában dolgozó magyarok számára sem mindegy, hogy miként valósul majd meg a Brexit, de ilyen téren egyelőre biztatóak a jelek. A brit kormány már 2016-ban is nyilatkozott arról, hogy aki a Brexit végrehajtását megelőzően települt a szigetországba, az ott maradhat azt követően is.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter október 11-én újabb megbeszélést tarott Sajid Javid brit belügyminiszterrel ennek kapcsán, ahol a brit fél továbbra is biztosította: a szigetországban dolgozó magyarok kint tartózkodáshoz és munkavállaláshoz kötődő jogai a tárgyalások kimenetelétől függetlenül biztosítva lesznek.
Gulyás Gergely továbbá kiemelte: a brit EU-tagság megszűnése nem Európa elhagyását jelenti, és ennek alapján Nagy-Britannia arra is törekszik, hogy a visegrádi országokkal – köztük Magyarországgal – hosszú távon fennmaradjanak a szoros és jó kapcsolatok. A miniszter szerint ez kölcsönös érdek, jó lenne például az egyetemi együttműködés területén még a jelenleginél is szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, de a gazdaságban, a kultúrában és számtalan egyéb területen is be kell bizonyítani, hogy a brit EU-tagság hiányában is lehetséges a még szorosabb együttműködés Nagy-Britanniával – nyilatkozta.
Válság kapujában a szigetország
A keddi napon is mutatkoztak fejlemények a Brexit-ügyben. Gernot Blümel, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ausztria EU-ügyekért felelős osztrák minisztere azt nyilatkozta, hogy jó irányban haladnak a tárgyalások, ennek azonban jelen pillanatig kézzelfogható jeleit nem nagyon látni.
Gálik Zoltán, a Corvinus docense azt nyilatkozta: a britek érdeke lenne az, hogy a tárgyalások minél előbb eredményre jussanak, máskülönben belső válság törhet ki a szigetországban. Gálik szerint decemberig kellene megállapodásra jutni ahhoz, hogy az egyezmények ratifikálása is időben megtörténhessék.
Könnyen lehet, hogy a tárgyalások megfeneklése valóban válságba sodorja Nagy-Britanniát. Erre utaló jelek például Skóciában is mutatkoznak, ahol a tárgyalások sikertelensége esetén többségbe kerülhetnek a függetlenséget szorgalmazó hangok, illetve a múlt hét során Tony Blair, az ellenzéki munkáspárt egyik vezető alakja és Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke egy új népszavazás szükségességét vetette fel.
Szerdán kerül sor az újabb csúcstalálkozóra a Brexit-tárgyalások kapcsán, a fent leírtak alapján egyelőre erősen kérdésesnek tűnik, hogy lesz-e előrelépés.