Honnan tudjuk, hogy allergia vagy nátha okozza a tavaszi betegségünket?

Tavasszal, a változékony időben, esetleg kis vitamin- és ásványianyag hiány mellett nem nehéz elkapni egy-egy náthás, orrfolyós, tüsszögős betegséget. De egész biztos, hogy akkor is csak egy megfázásról van szó, ha már hetek tart az állapot, és esetleg orr- és szemviszketés is társul hozzá? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész arról beszélt, hogyan lehet megkülönböztetni a náthát az allergiától azoknak, akik korábban nem szembesültek ezzel.

Mi okozza a náthát?

A „nátha” (közönséges megfázás) leggyakrabban vírusos fertőzés, a nevével ellentétben nem a hideg idő közvetlen hatása. Többféle vírus is okozhatja, de a leggyakoribbak a rhinovírusok. A fertőzés a levegőben terjed, a köhögés, tüsszentés okozta apró cseppekkel, illetve a fertőzött felületek (például kilincs, telefon) megérintése során is átadható.

Tavasszal ugyanúgy „megfázhatunk”, mint télen, sőt, a tél végére kissé megfogyatkozott vitamin- és ásványianyag raktárak miatt esetleg gyakrabban is elkapunk banális fertőzéseket. A nátha jellemző tünetei a köhögés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, esetleg kísérőtünetekkel együtt.

Egy ilyen jellegű hétköznapi fertőzésnek 3-7 nap alatt le kell vonulnia, ha ennél tovább tart, érdemes kivizsgálni az okot. Náthához hasonló tüneteket például a krónikus arcüreggyulladás is okozhat, akár köhögést is kiválthat a hátsó garatfali csorgás révén, ha az orrdugulás miatt az orrváladék hátra, a garat irányába távozik. Ha a nátha már több, mint egy hete tart, mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni!

Lehet, hogy allergia okozza a náthás jellegű tüneteket?

Ha a tünetek tartósan fennállnak, a kivizsgálást el lehet indítani az allergia irányában is, hiszen ez az autoimmun betegség bárkinél, bármely életkorban elindulhat, még akkor, ha korábban semmi sem utalt rá.
Amennyiben tavasszal jelentkeznek a tünetek, gondolni lehet a már bőven jelen lévő pollenekre is. Leggyakoribb áprilisi allergén a nyírfa, ami az egyik legerősebb tavaszi allergén, de jelen van az éger, a mogyoró, a kőris, a tölgy, a platán is. Április végén már megjelenhetnek a fűfélék és különösen csapadékos időben okozhatnak gondot a penészgombák.

Ha a panaszok nem kötődnek az évszakhoz, hanem akár hónapok óta megnehezítik a mindennapokat, felmerülhet a lakáson belüli allergének lehetősége is. Részben ilyen lehet a penészgomba, de érdemes kivizsgálni a kutya-, macskaszőr allergiát és a poratka allergiát is.

Hogyan különböztethető meg a nátha és az allergia?

A pollenallergia szénanáthás tüneteket okoz, melyek a következők lehetnek:
– vizes orrfolyás
– tüsszögés
– köhögés
– orr- és szemviszketés.

Fontos különbség, hogy szénanátha esetén hiányoznak a jól ismert, náthával, megfázással járó egyéb panaszok, úgy, mint a láz, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg hányás, hasmenés. Ha a szénanáthás tüneteket pollen váltja ki, akkor az év ugyanazon időszakában jelentkeznek ismételten az évek során, mindig az adott pollen szórásakor. Tavasszal jól megfigyelhető, hogy napos, szeles időben erősödnek a klinikai tünetek, esős időben sokszor csökkennek.

Ugyanakkor a nátha vagy allergia kérdésben biztos választ csak az allergiateszt elvégzése adhat, melynek eredményét a tünetekkel összevetve lehet megállapítani, hogy valóban allergiáról van-e szó, és ha igen, pontosan mire alakult ki ez a téves immunválasz.

Mit lehet tenni allergia ellen?

A szénanátha, vagyis allergia kezelhető tüneti terápiával, vagyis antihisztamin tabletta és különböző hatóanyagú orrspray adásával, melyet a kezelőorvos javasol a tünetek és az allergia vizsgálat eredménye alapján. A kezelés célja „csak” a tünetek csökkentése és megszüntetése, ezért minden szezonban újra és újra alkalmazni kell azokat. Ugyanakkor a tünetcsökkentésnél sem mindegy, milyen készítményeket alkalmazunk, ezért hasznos az allergológus által javasolt termékeket választani.

„Emellett oki terápiát is tudunk alkalmazni, amellyel befolyásolni lehet az allergiás betegség lefolyását, ez az allergén immunterápiás kezelés. Ez a terápia nem csak a tüneteket csillapítja, hanem az immunrendszer működésére hat, az adott allergénnel szemben immuntoleranciát indukál” – hangsúlyozza dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész.

A minimum 3 éves allergén immunterápia hozzászoktatja a szervezetet ahhoz az allergénhez, ami a tüneteiket okozza, így idővel az adott allergénre toleranciát mutat az immunrendszer, nem jelentkeznek a panaszok az allergénre.

Sok esetben a kezelés tartós eredményt hoz, akár 8-10 évig hatásos. Az immunterápiát célszerű elkezdeni két hónappal az allergén növény pollenszórása előtt, tehát például parlagfű allergia esetén május végéig kezdhető.

Vezetőkép: Freepik.com