Fáradt, pedig eleget alszik? Ez okozhatja!

Este időben lefekszik és nem is ébred túl korán, mégis kialvatlan, kimerült, nehezen koncentrál? Ez nagyon is elképzelhető, hiszen alhat valaki elegendő órát, mégis érezheti magát fáradtnak, ha az alvás minősége rossz. Dr. Simon Márta, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológusa, szomnológus arról beszélt, hogyan befolyásolja a rossz alvásminőség a regenerációt és mi minden okozhatja a nappali panaszokat.

Az alvás mennyisége természetesen sokat számít

Egy felnőttnek általában 7–9 óra alvásra van szüksége, de ez az igény életkoronként változik: a csecsemők akár 14–17 órát, az iskolások 9–11-et, a tinédzserek 8–10-et, az idősebbek pedig gyakran már 7 órával is beérik. Bár egyesek úgy érzik, hogy 5–6 óra alvás is elég számukra, valójában inkább hozzászoknak a kialvatlanság hatásaihoz. Ez fokozatosan ronthatja a koncentrációt, a memóriát és a teljesítményt, anélkül, hogy az érintett felismerné az okát. A tartós alváshiány ráadásul növeli többek között a szív-érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes daganatok kockázatát. Bár léteznek ritka kivételek, a legtöbb ember számára a megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen, de nagyon fontos kiemelni az alvásminőség szerepét is.

Mi lehet az oka a rossz minőségű alvásnak?

Ha valaki mérhetően elég órát tölt ágyban, mégis fáradtnak, kialvatlannak érzi magát, akkor minden bizonnyal az alvás minősége nem megfelelő. Ennek számos életmódbeli oka is lehet, például:
– nem kiegyensúlyozott táplálkozás, késői étkezés,
– mozgásszegény életmód,
– koffein- vagy alkoholfogyasztás,
– túl sok képernyőhasználat lefekvés előtt,
– kezeletlen, tartós stressz,
– rossz alváshigiéné, nem megfelelő elalvás körüli szokások.

Ugyanakkor bizonyos betegségek, állapotok is ronthatják az alvásminőséget, elsősorban az úgynevezett mikroébredések miatt. A mikroébredések (rövid, gyakran észrevétlen felébredések) hátterében többféle betegség vagy állapot állhat. A leggyakoribbak közé tartoznak:

Pszichés állapotok

Szorongásos zavarok, depresszió, amelyek megnehezítik a mély, folyamatos alvást.

Légzőszervi betegségek

Asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), amelyeknél az éjszakai légzési nehézségek okoznak gyakori ébredéseket.

Szív- és egyéb testi betegségek

A szívelégtelenségnél jellegzetes tünet a légszomj, és akár az emiatt bekövetkező gyakori felébredés. A reflux betegség a savas felböfögés, az éjszakai jelentkező égő mellkasi fájdalom miatt vezet mikroébredésekhez, akár teljes felébredéshez. A tartós fájdalom, vagy a krónikus fájdalom szindróma pedig nyilvánvalóan a fájdalom miatti szakítja meg az alvást.

Hormonális és anyagcsere-betegségek

A pajzsmirigy túlműködésnél és a 2-es típusú cukorbetegségnél a megzavart alvás oka sokszor az éjszakai vizelés vagy vércukor ingadozás.

Alvászavarok

Horkolás, obstruktív alvási apnoé

– A horkolás könnyen elvezethet az alvási apnoé (légzéskimaradás) megjelenéséhez. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás mikroébredéssel jár, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred. Ráadásul mind a horkolás, mind az alvási apnoé a hálótárs alvásminőségét is jelentősen rontja – hangsúlyozza dr. Simon Márta, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológusa, szomnológus.

Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma tünete, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami csak a végtag megmozgatására szűnik meg. A tünetek enyhe formában nappal is megjelenhetnek, de az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé. Ilyenkor a beteg nem tud nyugodtan ülni, feküdni, már az esti pihenés is meghiúsulhat, később pedig jön az elalvási zavar, amikor forgolódik, helyezkedik a páciens, legtöbbször fel is kell kelnie járkálni.

Periodikus végtagmozgás zavar 

Az alvás során jelentkező, ismétlődő, akaratlan végtagmozgásokkal járó alvászavar. Ezek a mozgások – leggyakrabban a lábakban – 20–40 másodperces időközökkel ismétlődnek, és töredezett, nem pihentető alváshoz vezetnek, gyakran a beteg tudta nélkül. Ez a zavar a nyugtalan láb szindróma közeli rokona, de attól eltérően a mozgásokat nem előzi meg kellemetlen érzés vagy mozgáskényszer.

Összefoglalva

A mikroébredések gyakran több tényező együttes hatására alakulnak ki. Ilyenkor a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni, hiába van meg az alvással töltött idő. A jó alvás ugyanis nemcsak a mennyiségről, hanem a megszakításmentes, pihentető alvási ciklusokról is szól. Ha valaki rendszeresen fáradtan ébred vagy napközben álmos, érdemes alvásvizsgálatot vagy orvosi kivizsgálást kérni, mert a háttérben kezelhető ok is állhat.

Vezetőkép: Freepik.com