Baktériumnál is kisebb kód őrizheti meg az emberiség tudását

Az osztrák TU Wien (Bécsi Műszaki Egyetem) kutatói és a Cerabyte nevű adattárolási cég együttműködésében létrehozták a világ legkisebb QR-kódját, amely kisebb, mint a legtöbb baktérium. A mikroszkopikus kódot kerámiába vésték, és már hivatalosan is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ez a fejlesztés nem csupán tudományos érdekesség: akár évezredekig, energia nélkül is megőrizheti az emberiség felhalmozott tudását, kultúráját és adatait.

A rekordot jelentő QR-kód mindössze 1,98 négyzetmikrométer méretű – ez körülbelül a fele egy tipikus baktérium méretének. A benne lévő pixelek mindössze 49 nanométer átmérőjűek, vagyis csak elektronmikroszkóppal olvashatók. Az új kód a korábbi rekordnál 37 százalékkal kisebb, és fókuszált ionnyaláb (focused ion beam) technológiával készült.

Miért forradalmi ez a megoldás?

A mai digitális adattárolás egyik legnagyobb problémája a rövid élettartam és a hatalmas energiaigény. A hagyományos merevlemezek, SSD-k és mágneses szalagok néhány évtized után meghibásodhatnak, és folyamatosan hűteni, karbantartani kell őket. Ezzel szemben a Cerabyte kerámiaalapú technológiája rendkívül tartós: a kerámia bevonatú üveglapok ellenállnak a hőnek, a sugárzásnak, a nedvességnek és az idő múlásának. A cég szerint az adatok akár 5000 évig vagy még tovább is megőrizhetők anélkül, hogy bármilyen energiaforrásra vagy aktív hűtésre lenne szükség.

A mikroszkopikus QR-kódok lehetővé teszik, hogy óriási mennyiségű adatot zsúfoljanak rendkívül kis helyre. Egyetlen ilyen kerámialapra milliószámra lehetne vésni ezeket a kódokat, így az egész emberiség tudása – könyvtárak, filmek, tudományos adatok, történelmi iratok – elférhetne egy kis dobozban, ami túléli a civilizációk bukását is.

Hogyan működik a technológia?

A folyamat során a digitális információt QR-kód formájában alakítják át, majd egy rendkívül precíz ionnyalábbal beleégetik a kerámiafelületbe. A kerámia anyaga kémiailag inert és mechanikailag stabil, így nem degradálódik úgy, mint a műanyagok vagy fémek. A Cerabyte már korábban is dolgozott hasonló, hosszú élettartamú kerámia-tárolókon, de ez a legújabb rekord tovább növeli az adattűrűséget.

Ez a megközelítés különbözik a DNS-alapú adattárolástól (ahol a genetikai kódba írnak be információt), de hasonló filozófiát követ: a természet ihlette, rendkívül sűrű és tartós tárolást keresi, amely nem függ az elektromosságtól.

Miért fontos ez az emberiség jövője szempontjából?

Napjainkban robbanásszerűen nő a digitális adatok mennyisége: mesterséges intelligencia, videók, tudományos kísérletek, kormányzati archívumok – mind-mind helyet és energiát igényelnek. A világ adatközpontjai már ma is óriási mennyiségű áramot fogyasztanak, és a klímaváltozás korában ez fenntarthatatlan.

Egy ilyen kerámiaalapú, passzív tárolórendszer megoldást kínálhat a „digitális sötét középkor” elkerülésére. Elképzelhető, hogy évszázadok vagy évezredek múlva is olvasható maradjon minden fontos tudásunk – akár egy jövőbeli civilizáció vagy egy esetleges katasztrófa utáni újrakezdés számára is.

A TU Wien és a Cerabyte kutatói szerint ez csak az első lépés. A technológia továbbfejlesztésével még nagyobb sűrűséget és még hosszabb élettartamot érhetnek el. Ha sikerül ipari méretekben gyártani, akkor az adattárolás paradigmaváltása következhet be: a „mindig bekapcsolt” szerverfarmok helyett tartós, energiafüggetlen archívumok.

Az emberiség tudása eddig papírra, kőbe vagy szilíciumra volt bízva. Most egy baktériumnál is kisebb, kerámiába vésett kód kínálhatja a legbiztonságosabb őrzőt. Ez nem csupán technológiai rekord, hanem remény is arra, hogy a jövő generációi is hozzáférjenek ahhoz, amit ma létrehoztunk – anélkül, hogy folyamatosan aggódnunk kellene az adatok elvesztése miatt.

Forrás: wyss.harvard.edu, Fotó: Freepik