Orbán Viktor: „Kettévált a történelmünk” – dokumentumfilm készült a Willkommenskultur-ról (VIDEÓ)
Orbán Viktort, Andrej Babišt, Matteo Salvinit és más migrációkritikus európai vezetőket megszólaltató magyar dokumentumfilm készült az illegális bevándorlás Európára tett hatásairól, amely már online is megtekinthető.
A Willkommenskultur? című dokumentumfilm a 2015-ös európai migrációs válságot és az azt követő évtized politikai következményeit vizsgálja olyan vezetők megszólalásain keresztül, akik nyíltan és következetesen szembementek a liberális migrációs konszenzussal. A filmben Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Andrej Babiš, Csehország miniszterelnöke, Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, Matteo Salvini, Olaszország miniszterelnök-helyettese, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Ausztria korábbi belügyminisztere (2017-2019), valamint Santiago Abascal, a VOX párt elnöke, spanyol országgyűlési képviselő szólal meg.
A film középpontjában a nemzeti szuverenitás, a határvédelem és az állami felelősség kérdése áll egy olyan korszakban, amikor Európa és a nyugati világ politikai identitása alapvető kihívásokkal szembesült.
A megszólalók saját döntéseiken, politikai konfliktusaikon és személyes tapasztalataikon keresztül beszélnek arról, hogyan reagáltak a migrációs nyomásra, és milyen tanulságokat tartanak ma is érvényesnek.
„A legérdemesebb a számokat nézni” – fogalmaz a dokumentumfilmben Herbert Kickl – „az elmúlt tíz évben több mint 500 ezer menedékkérelem érkezett Ausztriába” – ismerteti.
„Egy városra átszámítva ez lenne Ausztria második legnagyobb városa, de ebben a városban nem élnének osztrákok, csak szírek, afgánok, irakiak és afrikaiak”
– hangsúlyozza az osztrák politikus.
„40 évvel ezelőtt Ausztriában körülbelül 80 ezer muszlim élt. Most 800 ezren vannak. El kell mondanunk az embereknek, hogy az Ausztriában élő 9 millió emberből 2 millió nem osztrák. El kell mondanunk az embereknek, hogy társadalombiztosítási rendszerünk több mint 50 százalékát immár olyan emberek használják, akik nem osztrákok, és többségük menekült”
– folytatja, s hozzáteszi, „mindez tehát a szervezett migráció hatásait mutatja, ahol egyrészt a bűnözés játszik szerepet, mert a bűnszervezetek üzletet csinálnak belőle, másrészt politikai szereplők is mozgatják ennek az alakulását, mert érdekükben áll a nemzetállam meggyengítése, a társadalom homogenitásának felbomlása, hogy képesek legyenek egy központi államot megvalósítani”.
„Kettévált a történelmünk. Ami most Nyugat-Európában van, az egy másik történelem lesz, mint amit mi írunk”
– jelenti ki a filmhez készült interjúban Orbán Viktor.
„Tehát az, amit ők ma élnek, és 10 év múlva meg fognak írni, az egy másik történet, mint amit a mi mai napunkról fognak 10 év múlva írni, mert ott egy egész más probléma feszíti éppen szét az egészet. Európának nincs egységes történelme ebben a pillanatban. Az európai kontinensnek mint földrajzi egységnek persze van története, de ez a történet immáron két szálon fut” – fogalmaz a magyar kormányfő, majd kifejti, hogy az egyik történet a vegyes társadalmak története, ami nézete szerint az európai egységes jogrendszer felbomlását, iszlamizációt, és az erre adott elhibázott liberális válaszok kudarctörténeteit tartalmazza, a másik pedig
„a nemzeti alapon keresztény kulturális örökséget védő korábbi történelem egyenes vonalú folytatása. Ez a mi életünk”
– jelenti ki a miniszterelnök.
A dokumentumfilm nem csupán visszatekintés, hanem politikai lenyomat: egy olyan korszak krónikája, amelyben a migráció kérdése belpolitikai törésvonalakat, nemzetközi vitákat és új politikai szövetségeket hozott létre Európában és azon túl – olvasható a film leírásában a youtube.com-on
A Willkommenskultur? azt vizsgálja, miként formálták át a 2010-es évek döntései a nyugati világ politikai gondolkodását, és milyen következményekkel élünk együtt ma.
A dokumentumfilm (amely alább megtekinthető) rendezője Pintér András, executive producere Kálomista Gábor, producer Kálomista Márton.
Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Angela Merkelt, a Németországi Szövetségi Köztársaság korábbi kancellárját a Karmelita kolostorban 2025. október 1-jén. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
