Majdnem meglepődtünk: NNI-s nyomozó védi az ellenzéket választások előtt

Furcsa egybeesés: alig néhány hónappal a parlamenti választások előtt ismét előkerült a Nemzeti Nyomozó Iroda, megint titkosszolgálati szálakkal, megint fedőakcióval, egy erősödő ellenzéki erő – a Tisza Párt – ellen. A történet azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol – különösen azért, mert pont egy NNI-s nyomozó áll elő vele, és pont a választások előtt.
A Forbes.hu cikke szerint Szabó Bence, az NNI kiberbűnözés elleni főosztályának századosa részletesen „kitálalt”: egy gyermekpornográfia gyanújával indult ügyet állítólag fedőakcióként használtak fel a Tisza Párt informatikai rendszerének megfigyelésére és belső adatgyűjtésre. Elmondása szerint egy 19 éves önkéntes informatikus beszervezésével próbáltak politikai információkhoz jutni, miközben az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomást gyakorolt a rendőrökre, és a „politikai szálakat” nem engedték vizsgálni.
Egy belső szemtanú hitelesnek tűnő, kockázatos whistleblowingja (neve-arcával, dokumentumokkal védve magát). A házkutatás utána erősíti a „retorzió” narratívát.
Azonban több anomália és külső ellentmondás van:
A „gyermekpornó-fedőakció” mint anomália
Ha igaz, amit mond, akkor egy gyermekvédelmi osztályt használtak fedőnyomozásként egy ellenzéki párt IT-rendszerének destabilizálására. Ez súlyos hatalommal való visszaélés lenne. Ez a módszer szokatlanul „piszkos”, és Szabó sem magyarázza meg teljes mélységben, miért pont ez volt a fedővád.
Ellentmondás a Nemzetbiztonsági Bizottság (NBB) friss jelentésével
Az NBB-jelentés szerint a két informatikusnak ukrán titkosszolgálati kapcsolatai voltak (ukrán nagykövetség, IT Army Ukraine, hackelési tevékenység). Szabó ezt teljesen figyelmen kívül hagyja vagy nem cáfolja – csak a magyar titkosszolgálati nyomást emeli ki. Ez a legnagyobb gyenge pont: ha az informatikusok valóban külföldi befolyás alatt álltak, akkor Henry-akció esetleg ellen-intézkedés lehetett, nem pedig támadás. Szabó meggyőződése erős („magyar titkosszolgálati akció”), de közvetett bizonyítékokon alapul, és nem veszi figyelembe ezt a szálat.
Henry személye és a bizonyítékok kezelése – belső anomália
Henry létezése és a chat-üzenetek valósak (Direkt36 birtokában vannak a képernyőfotók – állítólag). Szabó szerint az AH megakadályozta Henry felderítését. Ez logikus lehetne, ha valóban a magyar titkosszolgálat állt mögötte. De ha Henry ukrán vagy más külföldi ügynök volt, akkor az AH miért nyomta volna el a nyomozást? Szabó erre nem ad kielégítő választ – csak azt hangsúlyozza, hogy „nem engedték nyomozni”. Ez a pont nyitva marad, és a felvételben is csak meggyőződésként hangzik el, nem pedig cáfolhatatlan bizonyítékként.
Időzítés és motiváció kérdése
A felvétel február végén készült, de csak most (2026. március 25.) került ki – közvetlenül a választási kampány csúcsa előtt. Szabó azt mondja, azért ment a sajtóhoz, mert „nincs hatóság, amely érdemben foglalkozna vele”. Ez hihető is lehetne, de a kampányszerű időzítés gyanút kelt: miért nem korábban? Miért pont most?
A kulcsinformatikusok (Gundalf és Buddha) ukrán szálai – Az NBB-jelentés alapján
A két Tisza Pártnak dolgozó (vagy dolgozott) informatikus – H. D. („Gundalf”, 19 éves) és M. T. („Buddha”, 38 éves) – a NBB szerint ukrán titkosszolgálati hálózatba ágyazott:
- Rendszeresen látogatták a budapesti ukrán nagykövetséget.
- 2023 októberében H. D. Kijevben találkozott az IT Army of Ukraine hackercsoport képviselőivel, majd titkosított (Telegram/Session) csatornákon tartotta velük a kapcsolatot.
- Együttműködött az Anonymous NB65 nevű pro-ukrán hackercsoporttal Ukrajna melletti műveletekben.
- H. D.-t egy magát észtnek valló, külföldi titkosszolgálati háttérrel rendelkező személy (R. M.) irányította: 2023 nyarán Tallinnban „NATO-kiberképzést” ígért (hamis dokumentumokkal), majd Kijevbe küldte.
- 2025-ben kémszoftver-beszerzésen dolgoztak (külföldi titkosszolgálat segítségével), emiatt haditechnikai eszközökkel való visszaélés a gyanú (nem gyermekpornó, mint a Direkt36-cikkben állították).
- Egyikük ellen korábban informatikai csalás, zsarolás miatt indult eljárás.
Ezek az információk az NNI/NMHH nyomozásból és az AH-felderítésből származnak, és a Henry-ügy (beszervezési kísérlet) kontextusában is felbukkantak – a két informatikus nem áldozat, hanem ukrán eszköz volt.

A gyermekpornográfia elleni küzdelem az egyik legsúlyosabb és legérzékenyebb rendőri feladat. Világszerte különleges eszközöket és fedőműveleteket használnak az ilyen bűncselekmények felderítésére, mert a gyermekek védelme mindennél fontosabb. Ha valóban előfordult volna, hogy ezt a szent területet politikai célokra fordítják – akár ellenzéki párt ellen –, az nemcsak etikátlan, hanem mélyen aláásná az összes igazi gyermekvédelmi nyomozás hitelességét. Ezért jogos az óvatosság: egy ilyen súlyos vádnak független, átlátható vizsgálatban kell igazolódnia, nem pedig egy ellenzéki portál „kitálalásában”.
Az NNI-nek nem feladata, hogy baloldali körök védelmét szolgálja, miközben jobboldali vagy kormánykritikus szereplőket abszurd vádakkal támad.
Klasszikus példa a 2016–2017-es svájci „kémper” botránya: az NNI Műkincsvédelmi Alosztálya (!) vezetett nyomozást, a vádirat szerint a gyanúsítottak a Gyurcsány–Bajnai-kormány korrupciós ügyeiről szivárogtattak információkat nyugati partnereknek (Pentagon, IMF, amerikai nagykövetség). Az NNI műkincsvédelmi szakemberei a nyomozáskor annyira belejöttek a konteógyártásba, hogy a Svájci Alapnál is elkezdtek kémek után kutatni. A forgatókönyvekbe illő történetekből kirajzolódnak a nyomozóhatóságok rendhagyó, a fantáziára és az összeesküvés-elméletekre alapozó eljárásai. A vádiratban „kémkedést” vizionáltak Svájc és mások ellen, nemzetközi botrányt okozva – a svájci sajtó „sztálini módszereknek” nevezte az eljárást.
Akkor az NNI a baloldali kormányzati örökséget védte abszurd eszközökkel. Most pedig egy erősödő ellenzéki párt ellen folyik hasonlóan kifogásolt módszerű eljárás? A mintázat ismerős: választások előtt, titkosszolgálati bevonással, „kém-” vagy súlyos bűnügyi fedőakcióval.
A „whistleblower” hitelessége
Szabó Bence előállása nem véletlen időzítésű. Egy belső rendőr, aki éppen most, éppen egy ellenzéki párt ügyében „leleplezi” a rendszert, joggal kelt gyanút. Lehet, hogy valóban lelkiismereti válságban van – de az is lehet, hogy belső leszámolásról, bosszúról vagy éppen az ellenzék által inspirált akcióról van szó. A gyermekpornográfia-téma bevonása pedig különösen veszélyes: aki ilyesmivel dobálózik, az könnyen beszennyezi az egész gyermekvédelmi munkát, csak hogy politikai pontokat szerezzen.
A Fidesz-kormány évek óta erősíti a rendvédelmi szerveket, hogy valóban a bűnözés – különösen a gyermekek elleni bűncselekmények – ellen harcoljanak, ne pedig politikai játszmákban vegyenek részt. Ha valóban visszaélés történt, azt ki kell vizsgálni – de nem ellenzéki sajtóhadjárat alapján, hanem átlátható, törvényes eljárásban.
Nem arról van szó, hogy az NNI minden nyomozása rossz vagy hogy az egész szervezet hiteltelen. Sokkal inkább arról, hogy feltűnően gyakran bukkan fel „kém-” vagy titkosszolgálati szálakkal tarkított ügy éppen választások előtt, éppen olyan célpontok ellen, amelyek a baloldali narratívát erősíthetik. A svájci „kémper” idején az NNI a baloldalt védte. Ma pedig egy belső „kitálaló” segítségével próbálják ugyanazt a képet festeni – csak most a kormányoldal ellen.
Egy erős, szuverén Magyarország érdeke, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok függetlenül, a törvény szerint dolgozzanak – a gyermekek védelmében és a nemzetbiztonságban, ne pedig politikai ciklusok ritmusában. Az ilyen ügyek inkább azt mutatják, hogy a baloldali erők és szövetségeseik továbbra is szívesen használják a rendvédelmi szerveket saját narratívájuk építésére. A magyar választóknak azonban van memóriájuk: 2010 előtt és után is láttuk, ki kit védett, és ki kit támadott valóban.
Ideje lenne, hogy az NNI valóban a bűnözés ellen dolgozzon – mindenfajta politikai nyomástól mentesen. A gyermekpornográfia elleni harc pedig túl fontos ahhoz, hogy bármilyen oldalon fedőakcióként használják.
Vezetőképünk képernyőkép. Forrás: Youtube/Direkt36

