Kölni Szent Heribert, a szegények atyja

Március 16-án a katolikus egyház naptárában több szent és boldog emléknapja is szerepel, de a magyar nyelvterületen leggyakrabban emlegetett és a naptárakban kiemelten szereplő alak Kölni Szent Heribert (Heribert von Köln), akinek ünnepe éppen ezen a napon van.

Kölni Szent Heribert (kb. 970–1021. március 16.)

Heribert Wormsban született körülbelül 970 körül, előkelő családból származott. Fiatal korától fogva egyházi pályára készült, gyorsan emelkedett a ranglétrán: előbb kanonok lett, majd III. Ottó német-római császár kancellárja és bizalmas tanácsadója lett. A császár halála után – alig 30 évesen – 999-ben Köln érsekévé választották, és hamarosan a birodalom egyik legbefolyásosabb egyházi személyisége vált belőle.

Heribertet gyakran nevezték „a szegények atyjának”. Híres volt nagylelkűségéről, szerény életmódjáról és arról, hogy vagyonát szinte teljes egészében a rászorulók segítésére fordította. Többször is nagy böjtöket és imádságokat tartott, különösen a városi szegényekért és a betegekért. Legendák szerint csodás események kapcsolódtak hozzá: például állítólag imájával többször is esőt csalt ki aszály idején, ezért a későbbi korokban a termékeny esőért és a jó termésért is hozzá fordultak.

Érdekesség, hogy Heribert aktívan részt vett a korabeli egyházi és politikai életben: támogatta a clunyi reformmozgalmat, és nagy szerepet játszott abban, hogy a kölni érsekség szellemi központtá váljon Németországban. 1021. március 16-án halt meg Kölnben. Halála után szinte azonnal szentként tisztelték, és sírja a kölni Szent Heribert-bazilikában található (ma is zarándokhely).

Magyarországon a hagyományos katolikus naptárakban (pl. a régi magyar misekönyvekben és szentek életrajz-gyűjteményeiben) március 16-án elsősorban őt ünneplik.

Más március 16-i szentek a római katolikus naptárban

A katolikus egyház egyetemes naptárában és a különböző helyi naptárakban ezen a napon több más szent emlékezete is szerepel, bár ezek kevésbé ismertek hazánkban:

• Szent Eusebia (Hamage-i apátnő, VII. század) – francia területen tisztelt apátnő, aki szigorú szerzetesi életet élt.
• Szent Finian Lobhar (Finian a leprás) – ír szent, aki maga is leprás lett, mégis nagy türelemmel viselte betegségét, és csodatévőként tisztelték.
• Szent Julianus Anazarbusz-i vértanú – ókeresztény vértanú, akit pogányok kegyetlenül megkínoztak.
• Szent János de Brébeuf és társai (jezsuita misszionáriusok) – észak-amerikai vértanúk, akik kanadai indiánok között térítettek, és 1649-ben szenvedtek vértanúságot (kanadai naptárban különösen kiemelt).
• Boldog Amias János és Boldog Robert Dalby – angol vértanúk a reformáció korából (1589-ben kivégezték őket hitük miatt).

Március 16-a a magyar katolikus hagyományban elsősorban Kölni Szent Heribert napja, aki a jótékonyság, a szegények segítése és a mély imaélet példaképe. Érdemes ezen a napon egy rövid imádsággal vagy gondolattal megemlékezni róla – különösen azoknak, akik aszály, természeti csapás vagy éppen anyagi nehézség idején kérnek segítséget.

Vezetőkép: Illusztráció