Szent Ágnes – A királylány, aki a szegények anyja lett
Királyi sarj, mégis Krisztus jegyese

Március kezdete, a Nagyböjt eleje – ilyenkor az Egyház gyakran olyan szentek elé állít minket, akik az evangéliumi szegénység, az önátadás és a Krisztus-követés radikális útját járták. Március 2-án a római naptár szerint többek között Szent Ágnes prágai szűz emléknapja van, akinek élete különösen közel állhat a magyar hívőkhöz.
Szent Ágnes 1205 körül született Prágában, II. Ottokár cseh király és Konstancia magyar királyné leányaként. Édesanyja II. András magyar király testvére volt – így Szent Ágnes Szent Erzsébet unokahúga, a magyar szentek családjának része. Már kisgyermekkorától fogva ismerték a világ uralkodói udvaraiban: eljegyezték többek között a későbbi német-római császárral, II. Frigyessel is. Ám Ágnes szíve már korán máshová tartozott.
Amikor elérkezett a házasságkötés ideje, határozottan visszautasította a világi hatalmat és gazdagságot. Állítólag maga II. Frigyes mondta később: „Ha egy halandó férfiért hagyott volna el, karddal állnék bosszút. De mivel a Mennyország Királyát választotta helyettem, nem haragszom rá.” Ez a mondás jól mutatja, mennyire rendkívüli döntés volt a 13. században egy királylány részéről a világi házasság elutasítása.
A szegények anyja Prágában
Ágnes a klarisszák (Szegény Klarisszák) rendjébe lépett – ez volt a ferences női ág legszigorúbb, legszegényebb közössége. Nemcsak belépett, hanem saját költségén megalapította a prágai Szent Salvátor-monostort, ahol a szabályzat szerint semmilyen vagyonnal nem rendelkezhettek a nővérek – még a pápai kiváltság sem volt számukra elég: Ágnes ragaszkodott hozzá, hogy a szegénység teljes legyen, ahogy Assisi Szent Klára is akarta.
Élete hátralévő évtizedeit imádságban, a betegek ápolásában és a szegények segítésében töltötte. Csodák is kapcsolódtak nevéhez: megjósolta testvére, II. Vencel győzelmét az osztrák herceg felett, és több gyógyulás fűződött közbenjárásához. 1282-ben hunyt el, sírja ma is zarándokhely Prágában.
Más szentek is március 2-án
A római-magyar naptárban és a hagyományos forrásokban (pl. katolikus.hu archívum) ezen a napon említik még:
- Lichfieldi Szent Chad (†672) – angol püspök, aki misszionáriusként dolgozott, szerény és buzgó életet élt, a mai anglikán és katolikus hagyományban is tisztelik
- Boldog Suso (Seuse) Henrik domonkos rendi pap (†1366) – német misztikus, aki a szenvedésben látta a legbiztosabb utat Krisztushoz, „Örök Bölcsesség lovagja” néven is ismert
- Néhány régebbi naptárban előfordul még más Ágnes-ábrázolás is, de a prágai Ágnes a legismertebb március 2-án
Szent Ágnes élete emlékeztet minket: a valódi szabadság nem a vagyonban és a hatalomban van, hanem abban, ha teljesen Isten kezébe tesszük életünket. A Nagyböjtben, amikor a lemondásról, az imádságról és a szegények iránti szeretetről szól a liturgia, különösen aktuális az ő példája.
Kérjük közbenjárását, hogy mi is bátran mondjunk nemet azokra a „császári házasságokra”, amik elvonnak Krisztustól – legyen az karrier, kényelem vagy ragaszkodás bármi múlandóhoz.

