„Ezen a napon történt…” – Október 28.

Október 28. egy olyan dátum, amely többször is megváltoztatta a történelem menetét – a szabadság jelképeinek felállításától a diktatúrák születéséig, a „nem” erejétől a „békés átmenet” csendjéig. Nézzük, milyen jeles események köthetőek a mai naphoz.

Középkori trónörökösi válság: Margit norvég királyné halála (1289)

Az október 28-ai események sorát a 13. században nyitja egy skót–norvég hercegnő tragédiája. Margit, I. Erik norvég király leánya, mindössze hétéves volt, amikor eljegyezték az angol trónörökössel, de már három éves korában Skócia kijelölt királynőjévé vált, miután apai nagyapja, III. Sándor skót király váratlanul elhunyt. A „Skócia leánya” (Maid of Norway) néven ismert gyermek 1290 tavaszán indult útnak Orkney felé, hogy átvegye a trónt, ám 1289. október 28-án (vagy az azt követő napokban) meghalt – feltehetően tüdőgyulladásban vagy a tengeri utazás viszontagságaiban.

Halála trónörökösi válságot robbantott ki Skóciában, hiszen nem maradt közvetlen örökös. Tizenhárom претендент jelentkezett a trónra, ami végül az angol beavatkozáshoz és az első skót függetlenségi háborúhoz (1296–1328) vezetett. Margit neve ma is él a skót folklórban, és október 28. az egyik első dokumentált „világpolitikai” jelentőségű dátum ezen a napon.

A szabadság szimbóluma: A New York-i Szabadság-szobor felavatása (1886)

Talán a legismertebb esemény, ami a mai naphoz köthető, 1886-ban történt, amikor New York kikötőjében felavatták a Szabadság-szobrot. A francia nép ajándékaként érkezett kolosszus – hivatalos nevén “A világot megvilágosító szabadság”– azóta is az amerikai álom és a bevándorlók reményének jelképe.

1886. október 28-án esős, ködös időben több százezer new yorki gyűlt össze a Bedloe-szigeten (ma Liberty Island), hogy tanúja legyen egy francia–amerikai barátság csúcspontjának. A Szabadság-szobor – hivatalos nevén „Liberté éclairant le monde” (A világot megvilágosító szabadság) – 93 méter magas rézszobrát Frédéric Auguste Bartholdi tervezte, belső vázát pedig Gustave Eiffel építette.

Az ötlet Édouard de Laboulaye francia jogásztól származott, aki az amerikai polgárháború után a szabadság és az abolitionizmus jelképeként képzelte el. A szobor 21 évig készült, a franciák a szobrot, az amerikaiak a talapzatot finanszírozták (Joseph Pulitzer újságkampánya gyűjtötte össze a hiányzó összeget). A fejében lévő korona hét ága a hét kontinenset és a hét tengert jelképezi; a tábla a bal kezében „JULY IV MDCCLXXVI” felirattal az amerikai függetlenség napját hirdeti.

Az avatóbeszédet Grover Cleveland elnök mondta, de a nap hőse egy 13 éves magyar származású lány, Mária Wittmann volt, aki a magyar bevándorlók nevében köszöntötte a szobrot. A Szabadság-szobor azóta több mint 4 millió bevándorló első látványa volt Ellis Islanden – október 28. így a remény szimbólumának napja is.

A fasizmus diadala: Mussolini „marsot Rómára” (1922)

Majd 36 évvel később, 1922. október 28-án Róma utcáin fekete inges alakulatok vonultak. Benito Mussolini „marsot Rómára” vezette, ami után VI. Viktor Emánuel király kinevezte őt miniszterelnöknek. Ezzel kezdetét vette a fasiszta uralom Olaszországban, amely később a tengelyhatalmak egyik pillérévé vált.

1922. október 28-án Róma utcáin fekete inges fegyveres alakulatok vonultak. Benito Mussolini, a Nemzeti Fasiszta Párt vezetője, Nápolyból indított „marsot” a főváros felé, hogy kikényszerítse a hatalom átadását. A valóságban a „mars” inkább szimbolikus fenyegetés volt: a 30 000 fasiszta többsége vonaton érkezett, és a hadsereg nem állt ellenük.

• Október 28-án reggel VI. Viktor Emánuel király táviratban hívta Mussolinit Rómába.
• Délben a király kinevezte miniszterelnöknek.
• Este Mussolini már a Quirinale-palotában tárgyalt – 48 óra alatt megszerezte a hatalmat.

A „mars” véres epizódjai (pl. a szocialisták elleni támadások) ellenére a király nem rendelte el a hadsereg bevetését, mert tartott a polgárháborútól. Ezzel kezdetét vette a fasiszta diktatúra, amely 1925-re felszámolta a parlamenti demokráciát, és később a tengelyhatalmak egyik oszlopává vált. Október 28. így a demokrácia alkonyának napja lett Olaszországban.

„Ochi!” – Görögország nemet mond Mussolininek (1940)

A második világháború árnyékában 1940-ben ismét október 28. lett a sorsdöntő nap: Görögország elutasította Mussolini ultimátumát, hogy olasz csapatok vonuljanak be az országba. Az „Ochi!” (Nem!) kiáltás nemzeti ünneppé vált, és megkezdődött a görög–olasz háború, amely később a balkáni hadszíntér részévé vált.

1940. október 28-án hajnali 3-kor az olasz követ, Emanuele Grazzi átnyújtotta Ioannis Metaxas görög diktátornak Mussolini ultimátumát: engedélyezze az olasz csapatok bevonulását stratégiai pontokra, vagy Görögországot háború fenyegeti. Metaxas válasza legendás: „Óchi!” (Nem!).

• Reggel 5:30-kor olasz csapatok léptek be Görögország területére Albániából.
• A görög hadsereg ellenállt, és novemberre már visszaszorította az olaszokat Albánia területére.
• A háború 1941 áprilisáig tartott, amikor a német Wehrmacht közbelépett.

Az „Ochi Nap” ma nemzeti ünnep Görögországban: katonai parádék, iskolai műsorok, az „Óchi!” felkiáltás pedig a nemzeti büszkeség szimbóluma. Október 28. itt a bátorság napja.

A kubai rakétaválság vége: Hruscsov meghátrál (1962)

A hidegháború legforróbb pillanata is erre a napra esett: 1962. október 28-án Nyikita Hruscsov bejelentette, hogy a Szovjetunió kivonja rakétáit Kubából. Ezzel véget ért a kubai rakétaválság, amely során a világ a nukleáris háború szélére sodródott.

1962. október 28-án délelőtt a moszkvai rádió bejelentette: Nyikita Hruscsov utasítására a Szovjetunió kivonja közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáit Kubából. Ezzel véget ért a 13 napos kubai rakétaválság, amely során a világ a nukleáris apokalipszis szélére sodródott.

• Október 16-án amerikai U–2 felvételek kimutatták a rakétaállások építését.
• Október 22-én Kennedy elnök tengeri blokádot rendelt el.
• Október 27-én egy U–2 gépet lelőttek, és a világ azt hitte, vége.

A megoldást titkos alkuk hozták: a Szovjetunió kivonja a rakétákat, az USA pedig titokban eltávolítja Jupiter rakétáit Törökországból, és garantálja Kuba függetlenségét. Október 28. a hidegháború legveszélyesebb napjának lezárása – és a békés megoldás diadala.

Magyarországon október 28-hoz három különböző korszakban is kulcsfontosságú esemény köthető