Lázár János: egy régi és mély sebet gyógyított be a magyarországi M6-os és a horvátországi A5-ös autópálya összekötése

Egy régi és mély sebet gyógyított be a magyarországi M6-os és a horvátországi A5-ös autópálya összekötése. Ezt a sebet a hosszúra nyúlt XX. század ejtette a régión, ezen belül Magyarországon és Horvátországon – hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a Budapest és Eszék közötti autópálya utolsóként megépült szakaszainak átadó ünnepségén a horvátországi Pélmonostor közelében.

A miniszter kiemelte: Közép- és Délkelet-Európa előző évszázadát a háborúk tették nagyon hosszúvá. „Ez a korszak végre a sebek begyógyításáról szólt. Hogy a sebeink milyen mélyek voltak, azt jól mutatja, milyen sokáig tartott a gyógyulásuk” – mutatott rá.

 

Szükség volt hozzá arra, hogy Magyarország felszabaduljon a kommunista uralom alól, és Jugoszlávia széthullását követően újjászülessenek az olyan nagy és őshonos európai népek államai, mint a horvátoké is. És szükség volt hozzá arra, hogy mindkét ország tagja legyen az Európai Uniónak, majd a Schengen-övezetnek is

– mondta Lázár János.

 

Mostantól a legfontosabb dolgokra kell összpontosítani, mint a gazdasági növekedés, a társadalmi kapcsolatok erősítése és az egész régió felvirágoztatása, hogy Közép- és Délkelet-Európa hozzájárulhasson a teljes Európai Unió újraindításához

– szögezte le.

 

Rámutatott: a magyar M6-os és a horvát A5-ös összekötése ugyanis nem csupán a két ország ügye.

Nem csupán a két nép szempontjából fontos, hanem az önmagát kereső Európa szempontjából is

– mondta.

 

„Ez a sztráda talán a legfontosabb része annak az európai vasúti-közúti közlekedési korridornak, amely tágabban a Balti- és a Fekete-tenger térségét, szűkebb értelemben azonban Közép-Európát köti össze a Balkánnal. Ha tetszik: a Dunát az Adriával”

– szögezte le.

 

A miniszter szerint így annak a térségnek a vérkeringését állították helyre, amely valaha – a száz évvel ezelőtti boldog békeidőkben – az öreg kontinens egyik leggyorsabban fejlődő és gyarapodó szellemi-gazdasági „uniója” volt.

 

„A Nyugat – láthatjuk nap, mint nap – bajban van. Erejét és fantáziáját vesztette. Versenyképessége csak halványuló emlék. Érdekérvényesítő képessége még a védelmi potenciálját is alulmúlja”

– jelentette ki Lázár János.

 

Hozzátette: a régi kontinens, „Európa tétlenül nézi, ahogy az Újvilág, az Amerikai Egyesült Államok újra naggyá válik”. „Tétlenül nézi, ahogy a világgazdaság új bajnokává válik Kína, India vagy Brazília, ő maga végzetesen lemarad, mert a gazdasága megerősítése helyett ideológiai küzdelmekbe bonyolódik, mert a külső versenytársak legyőzése helyett a saját tagországait leckézteti és szankcionálja” – tette hozzá.

 

Ha Európa újra a régi önmaga akar lenni, akkor nagyobb tisztelettel és nagyobb nyitottsággal kell a közép- és délkeleti-európai térséghez viszonyulnia

– hangoztatta a miniszter, ehhez pedig – mint mondta – ebből a térségből kell ihletet merítenie a megújuláshoz: a lengyelektől, a szlovákoktól, a magyaroktól, a horvátoktól, azoktól a nemzetektől és országoktól, amelyek még őrzik a régi európai életmódot és értékrendet.

 

„Mi, magyarok sokat perlekedünk Brüsszellel. De sokszor elmondtuk, és szívesen ismétlem itt el, ezen az ízig-vérig európai eseményen is, hogy mi nem elhagyni vagy szétverni akarjuk az uniót, hanem megváltoztatni” – mutatott rá.

 

Ehhez azonban – szavai szerint -, előbb a saját adottságaikból kell kihozni a legtöbbet. A saját földrajzi, geopolitikai, kulturális, szellemi és gazdasági potenciálokat kell kiaknázni a lehető legnagyobb mértékben, kooperációval és okos együttműködéssel: kis uniókkal a nagy unión belül

– jegyzete meg.

 

Kiemelte: az unióépítéshez pedig utak kellenek, helyi és határokon átívelő infrastrukturális beruházások.

 

Emlékeztetett arra, hogy 2010, vagyis a magyar fejlesztéspolitikai fordulat óta Magyarország annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a magyar pályahálózat – lakosságarányosan – mára eléri a legfejlettebb nyugati országok szintjét.

 

Magyarország „2010 óta mintegy 4200 milliárd forintot (több mint 10 és fél milliárd eurót) költött közútfejlesztési beruházásokra. Csak a gyorsforgalmi utak közül mintegy ezer kilométernyi újult vagy épült meg”

– mondta a miniszter.

 

Kijelentette: „a szuverén és patrióta gazdaságpolitika számukra nem bezárkózó vagy önző gazdaságpolitikát jelent, hanem nyitottat, méghozzá minden irányban: Nyugatra és Keletre, Északra és Délre is”.

 

2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, mindössze három autópálya érte el az országhatárt. A mostani sztrádaavatással ez a szám tízre bővült

– mutatott rá.

 

„A határ itt, a hátunk mögött, már nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, horvátokat és magyarokat. Hát keljünk át rajta, kerüljünk közelebb egymáshoz, fűzzük szorosabbra együttműködésünket. Építsük újra a kis uniónkat a nagy unión belül, hátha ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egész európai közösség új erőre kapjon – zárta szavait Lázár János.

 

Andrej Plenkovic horvát kormányfő beszédében kiemelte: Horvátország teljesen tudatában van közép-európai és Duna-menti identitásának.

 

„Éppen ez a két dimenzió köti össze Horvátországot és Magyarországot – a történelem során, napjainkban, és a jövőben is”

– húzta alá.

 

Jankovics Róbert, a horvátországi magyarok parlamenti képviselője szintén az ünnepségen elmondta: amikor 2016-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) nevében először vállalták, hogy Zágrábban aktív szerepük lesz a kormányzati többségben, az egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy a Drávaszögön áthaladó út autópályaként valósuljon meg, ne pedig csak főközlekedési útként, ahogy azt a korábbi, baloldali kormány tervezte.

 

Kilenc évvel később ez a cél megvalósult: ma egy olyan autópályát avatunk fel, amely óriási jelentőségű a külhoni magyarság, különösen a Drávaszögben élő közösség számára”

– mondta.

Forrás: MTI, Vezetőkép: MTI/Kacsúr Tamás