Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A Tisza Párt adóemelési tervével 17 milliárd forint kerülne ki a katonák zsebéből
Ha megvalósulna a Tisza Párt tervezett adóemelési terve, akkor azzal 2026-ra számolva, és a teljes honvédelmi ágazatot figyelembe véve 17 milliárd forint kerülne ki a katonák zsebéből – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Harcosok órája című online műsor csütörtöki adásában.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta,
a számítások szerint az adóemelés a honvédelmi alkalmazottaknál évente és személyenként 200 ezer, a legénységi állomány esetében közel 500 ezer, az altiszti állománynál 600 ezer, a főtiszti állománynál másfél millió, a tábornokoknál pedig majdnem négymillió forintos keresetkiesést eredményezne.
A tárcavezető arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, az ellenzéki párt szakpolitikusa szerint az állomány „mögöttük van”, hangsúlyozta, a lehető legcsúnyább dolog és árulásnak is lehet nevezni azt, ha valaki a saját politikai céljai érdekében az állományra kezd el hivatkozni.
A Magyar Honvédség arra esküdött fel, hogy mindannyiunkat megvéd politikai véleménye és meggyőződésére való tekintet nélkül
– hangoztatta a miniszter.
Megjegyezte, ez egy politikamentes szervezet, a politika becsempészése a honvédségbe felelőtlenség és megosztottságot okoz, ami egy háborús időszakban csak elvonja a katonák figyelmét kötelességük teljesítéséről, és biztonsági kockázatot jelent az országnak.
Aki ilyet tesz, az a Magyar Honvédség megosztottságán dolgozik, ami az esküje ellen van – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: Ruszin-Szendi Romulusz már egy politikus, „hagyja békén az állományt”.
A korábbi vezérkari főnök fegyverviselési ügyére utalva honvédelmi miniszter elmondta: korábban más, zártabb körű helyen is okozott „kellemetlenséget” Ruszin-Szendi Romulusz fegyvertartása.
A politikai kultúrába nem illeszkedik, hogy fegyverrel járunk, még a szolgálatban lévő katonáknál is megvan annak a rendje és módja, ahogy a fegyverhez viszonyulunk, és ahogy a fegyvert viseljük
– mondta.
A tárcavezető az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta: a geopolitikai helyzetet, az érintett országok történelmét, kiterjedését és hadi erejét tekintve katonailag nem lehet megnyerni a konfliktust, és bár rettenetesen nehéz és komplex a helyzet, ameddig remény van a tárgyalásos úton történő rendezésre, addig ennek kell prioritást adni.
Ameddig nyílt fegyveres konfliktus van, addig a szándékos vagy vétlen eszkaláció lehetősége is fennáll, ez pedig Magyarországot, mint szomszédos országot is érinti – húzta alá.
Emlékeztetett: a balti államok légtérrendészeti feladatait jelenleg a magyar légierő Olaszországgal együtt látja el, szavai szerint a magyar pilóták „elképesztő felelősség” mellett teljesítenek kiválóan.
Reméljük, hogy nem lesznek súlyosabbak, gyakoribbak és nagyobb jelentőségűek az elmúlt hetekben tapasztalt légtérsértések, de „ez folyamatosan jelen van, és ebben is ott vagyunk, és jól teljesítünk” – hangoztatta a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a műsorban elmondta, elkezdődött az Adaptive Hussars 2025 összhaderőnemi gyakorlat, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb ilyen jellegű katonai gyakorlat Magyarországon.
Az összes fegyvernemet és alakulattípust, valamint több mint 22 ezer katonát megmozgató, NATO-keretekben zajló gyakorlat nagyon nagy erőpróba, vizsga és visszaigazolás a haderőfejlesztés tekintetében – mondta a miniszter.
A műsor másik vendége, Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az orosz kőolaj és földgáz kapcsán elmondta, egy patrióta azt a kérdést teszi fel, hogy az EU által tervezett intézkedésekkel Magyarország előrébb van vagy hátrébb.
Afelé tartunk, hogy ha egyszer Oroszország Európa felé gázt szeretne továbbítani, akkor ez ukrán-amerikai tengelyen keresztül történhet, és az orosz gázt folyamatosan lecseréljük amerikai LNG-re
– fejtette ki.
Kijelentette: az Európai Bizottságnak azt kellene kérdeznie, hogy mi jó az EU-nak, ehelyett azt kérdezi, mi jó Ukrajnának.
Beszélt arról is, hogy a Barátság kőolajvezetéken Szlovákia és Magyarország évente 14 millió köbméter kőolajat importál, az Adria-vezeték évi 11-12 millió tonna behozatalára képes, de ezt a mennyiséget sem tudja 1-2 óránál tovább teljesíteni.
A százhalombattai és a pozsonyi olajfinomítók az Urál típusú, orosz kőolajra vannak beállítva, az átalakítás zajlik, de néhány éven belül nem fejeződik be. A horvát fél az európai átlagos tranzitdíjak ötszörösét ajánlotta Magyarországnak, ami növeli az Adrián érkező olaj árát. Az államtitkár a Századvég kutatását idézte, amely szerint mindez ezer forintos üzemanyagárat eredményezne.
Magyar Péter azon állítására, mely szerint ma a magyarok átlagban többet fizetnek az energiáért, mint az EU-átlag, Czepek Gábor úgy reagált: a magyarok 92 százalékának átlag alatti a földgázfogyasztása, ők kizárólag köbméterenként mintegy 100 forintot fizetnek érte, ami a negyede a piaci árnak. A villamos energia terén ez az arány 80 százalék; az árazás az átlagos fogyasztás felett is kedvezőbb, mint a piaci ár, a magyarok Európában a legkedvezőbb árakat fizetik az energiáért – húzta alá.
Kijelentette, hogy az energiahatékonysági programokkal nem lehet annyira csökkenteni a fogyasztást, ami alacsonyabb díjakat eredményezne, mint a rezsicsökkentés.
A Európai Bíróság Paks II-vel kapcsolatos, legutóbbi döntéséről elmondta, a testület annyit mondott ki, hogy az Európai Bizottság a projektet közbeszerzési szempontból nem vizsgálta meg.
„Elkötelezettek vagyunk az új atomerőmű építése iránt, folytatni szeretnénk, mert atomenergia nélkül nincs magyar energiaszuverenitás”
– hangsúlyozta.
Hozzátette: jelenleg egy paksi atomerőműnek megfelelő napenergia-kapacitás van Magyarországon, az áramtermelés 25 százalékát naperőművek biztosítják.
Kapcsolódó:
Kocsis Máté: Magyar Péter „idegbe jött” Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotrányától
Vezetőkép forrása: Youtube/Harcosok órája
