Szalai Piroska a baloldal egyik visszatérő hazugságát leplezte le: a népességcsökkenés nem a kivándorlás miatt van
A magyarországi népességmozgások témája gyakran válik politikai viták tárgyává, de a valós folyamatok sokkal árnyaltabbak, mint ahogyan azt a közbeszédben hallani lehet. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Világgazdaságban fogalmazta meg ezzel kapcsolatos gondolatait.
Magyarországon a nemzetközi vándorlási egyenleg 1995 óta folyamatosan pozitív, vagyis minden évben többen költöztek be az országba, mint ahányan elhagyták azt. Ez a tendencia a legfrissebb statisztikák szerint is fennáll – minderről Szalai Piroska a Világgazdaságban „Minden évben több a beköltöző, a baloldal mégis a kivándorlókkal riogat” címmel megjelent elemzésében olvasni részletesen. Ebben felidézi azt is, hogy a 2016–2022 közötti időszakban például több magyar állampolgár tért vissza Magyarországra, mint ahányan kivándoroltak. Ez azt mutatja, hogy a kivándorlás problémáját gyakran túlhangsúlyozzák a közbeszédben. Szavai szerint:
1995 óta a nemzetközi vándorlási egyenlegünk pozitív, azaz nem volt hazánkban olyan év, amelyben többen vándoroltak volna ki, mint ahányan hozzánk költöztek.”
Kik a kivándorlók és a bevándorlók?
Kivándorlónak számít minden magyar állampolgár, aki legalább 12 hónapra elhagyja az országot, illetve minden olyan külföldi, aki tartósan elköltözik Magyarországról.Bevándorlónak tekintik azokat, akik letelepedési szándékkal érkeznek, vagy legalább egy év után visszatérnek Magyarországra.
A statisztikák szerint a kivándorlók között sok a külföldi, akik ideiglenesen dolgozni vagy tanulni érkeztek, majd hazatértek, így a számok nem feltétlenül tükrözik a végleges elvándorlást – írja Szalai Piroska.
Nemzetközi kitekintés és arányok
Az ENSZ adatai alapján 2020-ban körülbelül 714 ezer magyar születésű ember élt külföldön, míg Magyarországon 585 ezer olyan személy lakott, aki nem itt született. A magyarországi kivándorlók aránya alacsonyabb a környező országokhoz képest, és az uniós országok között is kiegyensúlyozottabb a vándorlási mérleg.
Magyarországon a külföldön élő magyarok aránya a környező országokhoz képest alacsonyabb, és az uniós országok között is az egyik legkiegyensúlyozottabb a vándorlási arány.”
A népességcsökkenés valódi okai
A magyar lakosság száma 1981 óta folyamatosan csökken, de ennek elsődleges oka nem a kivándorlás, hanem a természetes fogyás: vagyis több a halálozás, mint a születés.
A szülőképes korú nők száma jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben, ami a rendszerváltás utáni termékenységi hullám visszaesésének következménye.
A cikk kiemeli: „Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken, ami nem a kivándorlás miatt van, hanem a természetes fogyás miatt: több a halálozás, mint a születés.”
A politikai kommunikáció kritikája
A miniszterelnök főtanácsadója szerint a baloldali politikai kommunikáció gyakran a kivándorlás problémáját hangsúlyozza, miközben a statisztikai adatok ezt nem támasztják alá.
Az ellenzéki narratíva szerint a kivándorlás a népességfogyás fő oka, de a valóságban a demográfiai folyamatok, a természetes fogyás és a szülőképes korú nők számának csökkenése a meghatározóbb tényezők.
A baloldal továbbra is a kivándorlással riogat, mintha az lenne a legfőbb probléma. Ez azonban nem más, mint politikai manipuláció, amely el akarja terelni a figyelmet a valós kihívásokról és a kormányzati sikerekről.”
– fogalmaz. A szakértő kifejti: a magyarországi vándorlási folyamatok összetettek, és a politikai kommunikáció gyakran leegyszerűsíti vagy torzítja a valóságot. A statisztikák alapján Magyarország nemzetközi vándorlási egyenlege tartósan pozitív, a népességfogyás fő oka pedig a természetes fogyás, nem pedig a kivándorlás. A kérdés árnyalt megközelítést igényel, amely figyelembe veszi a demográfiai, gazdasági és társadalmi összefüggéseket is.
Szalai Piroska elemzését a VIlággazdaság oldalán olvashatják, ide kattintva.
Forrás: VIiággazdaság,
