PZM: Nem mi vagyunk a fontosak, hanem hogy Istent dicsőítsük

Vasárnap.hu: Mi kovácsolja egybe a csapatot?

Nagy Edit: Mindenki láthatja, hogy nagyon szeretjük egymást. Az az álmunk, hogy olyan dicsőítő zenészekké, zenekarrá váljunk, amely az Isten munkáját tudja megjeleníteni ebben a világban. Fontos nekünk, hogy ne csupán egy előadásnak lássák a szolgálatunkat. Egy a szívünk ebben, együtt tudunk ezért mozdulni.

Gurzó János: Mindannyian nagyon szeretjük az Urat. Emellett pedig ugyanazt az elhívást kaptuk: odavagyunk a zenéért! A jó zenéért. Amellyel Istent tudjuk dicsőíteni. A zenével, a dicsőítéssel olyan érzelmeket is ki tudunk mutatni Isten felé, amelyet sokszor szavakkal már nem lehet. 

Vasárnap.hu: Van erre igény a mai fiatalok körében? Mennyire szól ez csak egy bizonyos hívő rétegnek?

Gurzó János: A keresztény könnyűzene iránt ma egyértelműen kereslet mutatkozik. Minden időben szüksége volt az embernek arra, hogy ne csak kapjon, amikor bemegy egy keresztény dicsőítő alkalomra, koncertre, hanem úgy az egészséges, ha akar reagálni, és ő is visszafelé adni. Ám az is nagyon fontos, hogy jól szóljon ez a zene. Ha ez megvalósul, a nem hívő emberek is be tudják fogadni a dalok szövegében megfogalmazott lelki üzenetet, örömhírt. Ezáltal

a még nem keresztény emberek is gazdagodhatnak a keresztény könnyűzenei dalokon keresztül.

Nagy Edit: Én árnyaltabban látom ezt a kérdést. Nem jelenteném ki globálisan, hogy a keresztény könnyűzenére egyre nagyobb igény mutatkozik. Viszont azt igen, hogy nagyon nagy éhség van erre. Sajnos sok keresztény dicsőítő zenekar nem jut el az őszintén megélt dicsőítésig. Emiatt hamar önmegvalósító attitűdök jelennek meg náluk. Az egész végül meghasonlik önmagával. Ezekben a helyzetekben Isten nem tud rajtuk keresztül munkálkodni, mert az előadók Isten elé állnak be. Magukat engedik csak láttatni, Istent pedig kitakarják a képből.

Vasárnap.hu: Szikra-díjban részesültetek. A szolgálatotok kezdete viszont a korábbi időkre nyúlik vissza. A Szikrán való megmérettetés és verseny nem veszélyeztette bennetek a dicsőítő lelkületet?

Gurzó János: Ahhoz, hogy ne pusztán „show” legyen az evangéliumi értelemben, Jézus által említett „só”, ám mégis profi legyen a dal és értékhordozó,

jó ösztönzést adhat a Szikra-díj által az előadók felé tartott tükör és a felmutatott mérce.

Ilyen értelemben a fejlődés irányába pozitív ösztönzést ad.

Vasárnap.hu: Számotokra mi a fontosabb: a lelkület vagy a profin megszólaló produkció?

Nagy Edit: Mindenképpen az, hogy hitelesek legyünk Isten szemében. Őt akarjuk képviselni. Van egy kedvenc dalszövegem a Hillsongtól, amely számomra irányadó mottó is egyben: „Te légy látható bennem! Emelkedj fel, és én eltűnök, mert Te vagy, aki bennem élsz.” Az egész életemet erre akarom rátenni, hogy Isten ilyen hiteles embere tudjak lenni. Ennek a színpadon is meg kell jelennie.

Azok a szavak, amiket elénekelek, nem csak betanult szövegek, hanem általam már megélt valóság.

Átélem, tudom, hogy a világmindenség legnagyobb személyének éneklem ezt. Számomra a legnagyobb megtiszteltetés, hogy ismerhetem őt. Hogy annyira fontos vagyok neki, hogy tervez velem.

Gurzó János: Persze az is fontos, hogy a lehető legjobbat adjuk Istennek. Fontos a profizmus is. Hogy jól szóljon az a produkció. Mindig megvizsgáljuk magunkat: hol szükséges még fejlődnünk.

Arra törekszünk, hogy amit Istennek adunk szellemileg és zeneileg is minőségi legyen.

Erre nem csak a keresztény embernek van szüksége. Ha Istentől kapunk valamit, az mindig profi. Mi pedig azt szeretnénk, hogy amit mi adunk neki – még ha nem is a legprofibb –, a tőlünk telhető legjobb legyen. Ezért fontos nyitottnak maradnunk a fejlődésre. Így lehet minőséget letenni az asztalra olyan módon, hogy közben Isten alázatban tart bennünket. Így élővé válhat ez az egész. Egy hasonlattal élve: mi adjuk az ünnepi dobozt, amelynek jól és szépen, vonzón kell kinéznie, ám ami a dobozban van, az az Isten gazdagsága, amelyet ő töltött bele.

Vasárnap.hu: El tudjátok képzelni, hogy kialakuljon a keresztény könnyűzene előadói között egy közös szellemi műhely, amelyből mindenki táplálkozhatna, meglelve a közösen követhető irányt?

Nagy Edit: A legjobb lenne, ha létre tudna jönni egy ilyen dicsőítő szellemi platform. Ehhez minden előadóban szükséges a valódi dicsőítő mentalitás kialakulása:

nem mi vagyunk a fontosak, hanem, hogy Istent felemeljük.